1. A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének.
2. Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei, elfutnak előle, akik gyűlölik őt.
3. Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el, ahogyan a viasz elolvad a tűzön, Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el!
4. Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt, s vigadoznak örömükben.
5. Mondjatok éneket Istennek, zengjetek zsoltárt nevének, Készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik: Úr az ő neve. Ujjongjatok őelőtte,
6. aki az árvák atyja, özvegyek bírája, Isten az ő szentséges hajlékában.
7. Isten, aki lakást ad a házban az elhagyottnak, a foglyokat kivezeti a bőségre, a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.
8. Isten, amikor néped élén kivonultál, amikor a sivatagon áthaladtál,
9. megremegett a föld, csepegtek az egek, a Sínai Istenének színe előtt, Izrael Istenének színe előtt.
10. Bőséges esőt adtál örökségednek, Isten, s ha ellankadt, te felüdítetted.
11. Nyájad megtelepedett rajta, jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek.
12. Az Úr mondja a szót; szüzek serege hozza az örömhírt:
13. »A seregek királyai futva futnak, a háznak szépe zsákmányt osztogat.
14. Ti pedig békén pihentek az aklok között, akárcsak az ezüstszárnyú galambok, halvány, aranyszínű tollakkal.
15. Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat, hótól fehérlik a Szelmon.«
16. A Básán hegye Isten hegye, a Básán hegye sok ormú hegy.
17. Mit nézitek irigyen, ti sok ormú hegyek, a hegyet, amelyen Isten tetszéssel lakott? Bizony, ott fog lakni az Úr örökké!
18. Tízezernél is több a harci szekere Istennek: bevonul az Úr a Sínairól szentélyébe.
19. Felvonultál a magaslatra, foglyokat ejtettél; hódolati ajándékként embereket fogadtál, hogy még a pártütők is az Úristennél lakjanak.
20. Áldott legyen az Úr minden nap! Üdvösségünk Istene hordoz minket.
21. A mi Istenünk szabadító Isten, s az Úr, az Úr a halálból is kivezet minket.
22. De Isten összezúzza az ő ellenségei fejét, a bűneikben járók bozontos koponyáját.
23. Így szól az Úr: »Hazahozlak Básánból, a tenger fenekéről is visszahozlak,
24. hogy lábad vérben gázoljon és kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.«
25. Látták, Isten, amint bevonultál, Istenem, királyom, bevonulásod a szentélybe.
26. Elöl mennek az énekesek, utánuk a kobzosok, középen a dobverő leányok.
27. »Áldjátok gyülekezetekben az Úr Istent, akik Izrael forrásából származtok.«
28. Ott az ifjú Benjamin aki vezeti őket, Júda fejedelmei vezéreikkel, Zebulon fejedelmei, Naftali fejedelmei.
29. Mutasd meg, Isten, hatalmadat; erősítsd meg, Isten, amit köztünk műveltél.
30. Jeruzsálemi templomodba királyok hozzanak neked ajándékot.
31. Fenyítsd meg a nádas vadját, a népek tehenei között a bikák csordáját: boruljanak le ezüst kincseikkel; szórd szét a háborúra vágyó népeket!
32. Hadd jöjjenek ide Egyiptom nagyjai, Etiópia sietve emelje kezét Istenhez.
33. Föld országai, Istennek énekeljetek, zengjetek az Úrnak dicséretet, zengjetek Istennek,
34. aki kezdettől fogva az egek egén trónol; íme, onnan hallatja szavát, hatalmának szavát.
35. Magasztaljátok Isten dicsőségét. Az ő felsége honol Izrael felett, az ő ereje a fellegek között.
36. Csodálatos vagy Isten a te szentélyedben! Izrael Istene ad erőt és hatalmat népének. Áldott legyen Isten!
| 
