1. Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten az igazakhoz, azokhoz, akik tiszta szívűek!
2. Az én lábam mégis majdnem megingott, majdnem megtántorodott lépésem,
3. mert elfogott a kérkedőkkel szemben az irigység, amikor a bűnösök jólétét láttam.
4. Hisz nincs akadály az útjukban, testük egészséges és kövér.
5. Nem viselik a halandók nyomorúságát, az embereket sújtó csapások nem érik őket.
6. Ezért kevélység a nyakláncuk, és az erőszakosság mint köntös borítja őket.
7. Mintha a zsírjukból fakadna a gonoszság, úgy tör elő szívükből a gondolat.
8. Álnokságot terveznek és gúnyolódnak, fennhéjázva erőszakot hirdetnek.
9. Felnyitják szájukat az ég ellen, és jártatják nyelvüket a földieken.
10. Ezért magasan ülnek és a víz árja nem éri el őket.
11. Azt mondják: »Hogy lenne erre gondja Istennek, hogy is lenne tudomása erről a Fölségesnek?«
12. Íme, ők bűnösök, életük folyamán mégis bővelkednek, és megsokszorozzák gazdagságukat.
13. Azt gondoltam: »Hiába tartottam hát tisztán szívemet, mostam kezem az ártatlanságban,
14. hisz mindennap ostort szenvedek, és fenyíték ér minden reggel!«
15. De ha azt mondanám: »Én is úgy beszélek, mint ők!«, íme, árulója lennék fiaid nemzetségének.
16. Gondolkoztam, hogy megértsem ezt, de nehéz volt nekem,
17. amíg be nem mentem Isten szentélyébe, és meg nem értettem végső sorsukat.
18. Bizony, síkos talajra állítottad őket és romlásba veted.
19. Hogy elpusztulnak egy szempillantás alatt! Elvesznek a félelemtől.
20. Mint ahogy az ébredő álma elenyészik, Uram, úgy tünteted el képüket, ha felkelsz.
21. Mert keserűség fogta el szívemet, fájdalom hasogatta vesémet;
22. esztelen voltam és értelmetlen, oktalan állatként viselkedtem előtted.
23. De én mindenkor veled maradok, mert te megfogtad jobbomat.
24. Tanácsoddal vezetsz, S aztán dicsőségre emelsz.
25. Hiszen kim van az égben, és miben lelném a földön kedvemet rajtad kívül?
26. Érje bár testemet, szívemet enyészet, szívem Istene s osztályrészem mindörökké az Isten.
27. Mert akik eltávoznak tőled, íme, elpusztulnak, megsemmisíted mindazokat, akik hűtlenül elhagynak téged.
28. Nekem azonban jó az Isten közelében, az Úrban, az én Istenemben bíznom, és hirdetnem minden művedet Sion leányának kapuiban.
| 
