Zsoltárok, Chapter 79

1. Ászáf zsoltára. Isten, pogányok szállták meg örökségedet, megfertőzték szentséges templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.    2. Szolgáid holttestét odavetették eledelül az ég madarainak, szentjeid húsát a föld vadjainak.    3. Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, akárcsak a vizet, és nem akadt, aki eltemette volna őket.    4. Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, nevetséggé s csúfsággá azok előtt, akik körülöttünk laknak.    5. Meddig még, Uram? Örökké tart haragod? Meddig lobog még bosszúságod, mint a tűz?    6. A pogányokra öntsd haragodat, akik nem ismernek téged, s azokra az országokra, amelyek nem hívják segítségül nevedet.    7. Hiszen felfalják Jákobot, és elpusztítják lakóhelyét!    8. Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságáról, siessen elénk irgalmasságod, mert nagyon nyomorultak lettünk.    9. Segíts rajtunk, szabadító Istenünk neved dicsőségéért és ments meg minket, bocsásd meg bűneinket a te nevedért!    10. Miért mondják a pogányok között: »Hol van az ő Istenük?« Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemünk láttára szolgáid kiontott vérének megbosszulása.    11. Jusson színed elé a bilincsbe vertek jajszava; hatalmas karoddal tartsd életben a halálra szántakat.    12. Öntsd vissza hétszeresen szomszédaink ölébe, ellened szórt szidalmaikat, Uram.    13. Mi azonban, a te néped és legelőd juhai, hadd áldjunk téged örökké, és hadd hirdessük dicséretedetn emzedékről nemzedékre!