1. A karvezetőnek. A »Szőlőprések« szerint. Ászáftól.
2. Örvendjetek Istennek, a mi segítőnknek, ujjongjatok Jákob Istenének.
3. Kezdjetek énekelni és szóljon a dob, a szép hangú lant és a hárfa.
4. Fújjátok a harsonát újholdkor, és holdtöltekor, ünnepünk napján.
5. Ez Izrael törvénye, Jákob Istenének parancsa.
6. Bizonyságául rendelte ezt Józsefnek, amikor kivonult Egyiptom földjéről. Ismeretlen beszédet hallottam:
7. »Megszabadítottam hátát a tehertől, kezét a rabszolgakosártól.
8. Szorongatásodban segítségül hívtál, s én megszabadítottalak, meghallgattalak a fergeteg rejtekéből, a Meriba vizénél próbára tettelek.
9. Halljad, én népem, hadd intselek! Izrael, bárcsak meghallgatnál engem!
10. Ne legyen más isten közötted, ne imádj idegen istent!
11. Mert én vagyok a te Urad, Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről: nyisd ki szádat és én megtöltöm.
12. De népem nem hallgatott szavamra, s Izrael nem figyelt rám.
13. Ezért ráhagytam őket szívük keménységére, hadd menjenek a saját fejük után.
14. Ha népem rám hallgatott volna, ha Izrael az én útjaimon járt volna,
15. rögtön megaláztam volna ellenségeit, s üldözőire vetettem volna kezemet.
16. Hízelegnének neki az Úr ellenségei, s idejük örökké tartana.
17. Táplálnám őket a búza javával, és jóltartanám mézzel a kősziklából.«
| 
