1. Aki a Fölségesnek oltalmában lakik, a Mindenható árnyékában nyugszik,
2. azt mondja az Úrnak: »Te vagy az én oltalmazóm és erősségem, Istenem, akiben bizakodom.«
3. Mert ő megment engem a vadászok tőrétől, a súlyos veszélytől.
4. Szárnyával árnyékot borít rád, és tollai alatt menedékre találsz; pajzs és páncél az ő hűsége.
5. Nem kell félned az éjszaka rémeitől, a nappal repülő nyíltól,
6. a sötétben látogató járványtól, a délben pusztító ragálytól.
7. Ezren essenek el bár oldalad mellől és tízezren jobbod felől, hozzád semmi sem közeledik.
8. Sőt saját szemeddel fogod nézni, meglátod a gonoszok bűnhődését.
9. Mert te vagy, Uram, menedékem! Ha a Fölségest választottad oltalmadnak,
10. balszerencse nem ér téged, csapás nem jut sátrad közelébe.
11. Mert angyalainak parancsol felőled, hogy minden utadon őrizzenek.
12. Kezükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.
13. Áspiskígyón és viperán fogsz járni, eltiprod az oroszlánt és a sárkányt.
14. Mivel bennem bízik, megszabadítom, oltalma leszek, mert ismeri nevemet.
15. Ha kiált hozzám, meghallgatom, a szorongatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem.
16. Betöltöm őt hosszú élettel, és megmutatom neki üdvösségemet.
| 
