Jelenések, Chapter 10

1. Azután egy másik, erõs angyalt láttam leszállni az égbõl, felhõvel körülvéve, s a fején szivárvány volt. Arca olyan volt, mint a nap, lába pedig, mint a tûzoszlop.    2. A kezében nyitott könyvet tartott, a jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre,    3. és olyan hangosan kiáltott, mint amikor az oroszlán ordít. Amikor kiáltott, megszólalt a hét mennydörgés hangja.    4. Mikor pedig a hét mennydörgés hangja megszólalt, írni akartam, de egy hangot hallottam az égbõl, amely így szólt hozzám: »Pecsételd le, amit a hét mennydörgés mondott, és ne írd le!«    5. Ekkor az angyal, akit állni láttam a tenger és a föld felett, fölemelte jobbját az ég felé,    6. és megesküdött az örökkön-örökké élõre, aki az eget teremtette, és mindazt, ami azon van, és a földet, és mindazt, ami rajta van, és a tengert és mindazt, ami benne van, hogy »nem lesz több haladék,    7. hanem a hetedik angyal harsonázásának napjaiban, amikor az kezdi megfújni a harsonát, beteljesedik Isten titka, mint ahogy ezt a jó hírt kinyilatkoztatta szolgái, a próféták által.«    8. Ekkor hangot hallottam az égbõl, amint újból szólt hozzám, és azt mondta: »Menj, és vedd át a nyitott könyvet a tenger és a föld felett álló angyal kezébõl!«    9. Elmentem az angyalhoz, és mondtam neki, hogy adja nekem a könyvet. Õ azt felelte nekem: »Fogd és edd meg! Keserûvé fogja tenni a gyomrodat, de a szádban olyan édes lesz, mint a méz.«    10. Elvettem a könyvet az angyal kezébõl, megettem, és a számban édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem, a gyomrom keserû lett.    11. Ekkor azt mondták nekem: »Ismét jövendölnöd kell a nemzetekrõl és népekrõl és nyelvekrõl és számos királyról!«