Jelenések, Chapter 16

1. Ekkor egy erõs hangot hallottam a templomból, amely így szólt a hét angyalhoz: »Menjetek, és öntsétek ki Isten haragjának hét csészéjét a földre!«    2. Elment az elsõ, és kiöntötte csészéjét a földre, erre fájdalmas és igen veszélyes fekély támadt az embereken, akik a vadállat bélyegét viselték, és azokon, akik az õ képét imádták.    3. És a második angyal is kiöntötte csészéjét a tengerbe, és az vérré változott, mint a halotté, és minden élõlény elpusztult a tengerben.    4. És a harmadik is kiöntötte csészéjét a folyókba és a vízforrásokba, és azok vérré változtak.    5. Hallottam a vizek angyalát, amint azt mondta: »Igazságos vagy, Uram, aki vagy, és aki voltál, szent, mert így ítéltél,    6. mivel szentek és próféták vérét ontották, vért adtál nekik inni. Valóban megérdemelték!«    7. És hallottam, hogy így szólt az oltár felõl: »Úgy van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid!«    8. És a negyedik angyal is kiöntötte csészéjét a napra, erre annak megadatott, hogy forrósággal gyötörje az embereket, és tûzzel.    9. És az embereket égette a nagy forróság, s káromolták Isten nevét, akinek hatalma van e csapások fölött, s mégsem tértek meg, hogy õt megdicsõítsék.    10. És az ötödik angyal is kiöntötte csészéjét a fenevad trónjára. Erre annak országa elsötétült, és nyelvüket harapdálták fájdalmukban.    11. Káromolták az ég Istenét fájdalmaik és sebeik miatt; de nem tértek meg cselekedeteikbõl.    12. És a hatodik angyal is kiöntötte csészéjét abba a nagy folyamba, az Eufráteszbe, s kiszáradt annak vize, hogy út készüljön a Napkeletrõl jövõ királyoknak.    13. És láttam, hogy a sárkány szájából, a fenevad szájából és az álpróféta szájából három tisztátalan szellem jön ki, mintha békák lennének,    14. mert démonok lelkei ezek, akik jeleket mûvelnek, és a föld összes királyaihoz mennek, hogy összegyûjtsék õket a harcra a mindenható Isten nagy napjára.    15. – Íme, úgy jövök, mint a tolvaj! Boldog az, aki virraszt, és õrzi ruháját, hogy meztelenül ne járjon, és ne lássák a szégyenét!    16. És egybegyûjti õket arra a helyre, amelyet héberül Harmageddónnak neveznek. –    17. És a hetedik angyal is kiöntötte csészéjét a levegõbe, és harsány hang hallatszott a templomból, a tróntól: »Megtörtént!«    18. És villámlások, zúgás és mennydörgések támadtak, és akkora földrengés lett, amekkora még nem volt, amióta ember van a földön, olyan földrengés, olyan hatalmas!    19. A nagy város három részre szakadt, a nemzetek városai leomlottak, és Isten megemlékezett a nagy Babilonról, hogy bosszúálló haragja borának kelyhét adja neki.    20. Eltûnt minden sziget, és a hegyek sem látszottak sehol.    21. Hatalmas, mázsányi jégesõ hullott le az égbõl az emberekre, s az emberek káromolták Istent a jégesõ csapása miatt, mert az igen nagy volt.