1. Testvérek! Szívembõl kívánom és könyörgök Istenhez az õ üdvösségükért.
2. Mert tanúságot teszek mellettük, hogy megvan bennük a buzgóság Istenért, de ez a nem ismerõk buzgósága.
3. Nem ismerték el ugyanis az Istentõl való megigazulást, s a magukét igyekeztek helyébe állítani; nem vetették alá magukat az Istentõl való megigazulásnak.
4. Pedig Krisztus a törvény végcélja, mindenkinek a megigazulására, aki hisz.
5. Mózes ugyanis azt írja a törvénybõl eredõ megigazulásról: »Az ember, aki teljesíti azt, élni fog általa«.
6. A hitbõl eredõ megigazulásról pedig így szól: »Ne mondd szívedben: Ki megy föl az égbe?« – tudniillik, hogy Krisztust lehozza.
7. Vagy: »Ki száll le az alvilágba?« – tudniillik, hogy Krisztust a halottak közül visszahívja.
8. Az Írás viszont mit mond? »Közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben«. Ez tudniillik a hit igéje, amelyet hirdetünk.
9. Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta õt a halottak közül, üdvözülsz.
10. A szív hite megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.
11. Az Írás ugyanis azt mondja: »Mindaz, aki hisz benne, meg nem szégyenül «.
12. Nincsen ugyanis különbség zsidó és görög között, mert mindnyájuknak ugyanaz az egy Ura van, aki bõkezû mindazokhoz, akik segítségül hívják õt.
13. Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
14. De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? S hogyan higgyenek abban, akirõl nem hallottak? S hogyan halljanak, ha nincsen, aki hirdesse?
15. S hogyan hirdessék, ha nem küldték õket? Amint meg van írva: »Milyen gyönyörûségesek azok lábai, akik a jó hírt hirdetik!«
16. De nem mindnyájan fogadták engedelmességgel a jó hírt. Azért mondja Izajás: »Uram, ki hitt annak, amit hallott tõlünk?«
17. Eszerint a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus szava által.
18. De kérdem én: Talán nem hallották? Sõt, ellenkezõleg: »Hangjuk elhatott az egész földre, s beszédük a földkerekség határaira«.
19. Vagy kérdem én: Talán Izrael nem értette meg? Mózes mondja elõször: »Versengésre indítalak benneteket azok ellen, akik `nem népem', és oktalan nép által haragra ingerellek titeket«.
20. Izajás bátran kimondja: »Megtaláltak engem, akik nem kerestek, és kinyilvánítottam magam azoknak, akik nem kutattak utánam«.
21. Izraelhez azonban így szól: »Kitártam kezemet egész nap a hitetlen és ellenszegülõ nép felé«.
| 
