Énekek Éneke, Chapter 3

1. Fekvőhelyemen éjjelente kerestem, akit szeret a lelkem. Kerestem, de nem találtam.    2. »Felkelek, járom a várost, az utcáit és tereit, keresem, akit szeret a lelkem!« Kerestem, de nem találtam.    3. Ott jártak a várost járó őrök. »Láttátok-e, akit szeret a lelkem?«    4. Alighogy elhagytam őket, megleltem, akit szeret a lelkem, megragadtam, el nem engedem, amíg be nem viszem anyám házába, édes szülőm kamrájába.    5. Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai, a gazellákra, a szarvasünőkre a mezőn: fel ne költsétek, fel ne riasszátok kedvesemet, amíg maga nem akarja!    6. Ki az, aki feljön a pusztából, mintha füstoszlop lenne? Illatozva mirhától, tömjéntől, az árusok minden jó illatú szerétől?    7. Íme, Salamon hordszéke, hatvan vitéz van körülötte Izrael erősei közül.    8. Megannyian kardforgatók, hadban járatosak; mindnek kard van az oldalán az éj rémei miatt.    9. Gyaloghintót készített magának Salamon király a Libanon fáiból,    10. lábait ezüstből készítette, a támláját aranyból, ülését bíborból; gondosan kibélelte Jeruzsálem leányai kedvéért.    11. Jöjjetek, nézzétek, Sion szüzei, Salamon királyt a koronával, amellyel anyja megkoronázta menyegzője napján, szíve vígságának napján!