Énekek Éneke, Chapter 5

1. Jöjjön a kedvesem a kertjébe s élvezze pompás gyümölcseit! Belépek kertembe, mátkám, húgom! Leszedem mirhámat és balzsamomat, elköltöm a lépet és mézemet, megiszom boromat, tejemet! Egyetek, barátaim, és igyatok, ittasodjatok meg, kedveseim!    2. Aludtam, de szívem ébren volt. Hallga! A kedvesem zörget! »Nyiss ki nekem, húgom, kedvesem, galambom, szeplőtlenem! Mert a fejemet harmat lepi, és fürtjeimet az éjjel nedűje.«    3. »Köntösömet már levetettem, hogy öltsem fel újra? Lábamat már megmostam, hogy sározzam be ismét?«    4. Kedvesem benyújtotta kezét a résen, s erre bensőm felindult.    5. Felkeltem, hogy ajtót nyissak kedvesemnek. Kezem mirhától csepegett, ujjam tele lett finom mirhával    6. a retesz fogantyúján. Ajtót nyitottam kedvesemnek, de ő már elfordult és távozott. Szinte elalélt lelkem a szava miatt! Kerestem őt, de nem találtam többé, hívtam, de nem adott választ.    7. Ott találtak engem a várost járó őrök; ütöttek, sebesre vertek, elvették tőlem leplemet a falak őrei.    8. Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai! Ha rátaláltok kedvesemre, mondjátok meg neki, hogy beteg vagyok a szerelemtől!«    9. Miben különb a kedvesed más kedvesénél, te, legszebb a nők között? Miben különb a kedvesed más kedvesénél, hogy ennyire kérlelsz minket?    10. A kedvesem fehér is, piros is, ezer közül is kiválik.    11. Feje színtiszta arany, a haja, mint a pálma koronája, fekete, mint a holló.    12. Szemei, mint a galambok a patak mellett: tejben fürödnek, bőséges vízfolyás mellett pihennek.    13. Orcái, mint a balzsamágyak, amelyek illatos füveket teremnek; ajkai liliomok, finom mirhától csepegnek.    14. Keze aranyhenger, tarzis-kővel kirakva; teste elefántcsont zafírral borítva;    15. lábai márványoszlopok, aranytalpon állnak; termete, mint a Libanon, pompás, mint a cédrusok.    16. Szája merő édesség, ő maga egészen kívánatos, ilyen a kedvesem, ilyen a szerelmem, Jeruzsálem leányai!