Tóbiás, Chapter 11

1. Útra keltek és Karránhoz érkeztek, amely Ninivével szemben van.    2. Akkor ezt mondta Ráfael: »Tudod, hogy milyen állapotban hagytuk otthon apádat.    3. Menjünk előre még feleséged előtt, és tegyük rendbe a házat, mielőtt megérkeznek.«    4. El is indultak mindketten. Azt is meghagyta neki, hogy az epét hozza magával. Ment velük a kutya is, követte őt és Tóbiást.    5. Anna csak ült és kémlelte fia útját.    6. Egyszer csak megpillantotta őt, amint közeledett és ezt mondta apjának: »Nézd, jön a fiad, meg az a férfi, aki elment vele.«    7. Ráfael így szólt Tóbiáshoz, mielőtt apjához ért volna: »Tudom, hogy apád szeme megnyílik.    8. Kend a hal epéjét szemére. Az orvosság majd bántja a szemet és leválasztja a fehér foltokat a szeméről és apád meglátja a világosságot.«    9. Anna eléje szaladt, nyakába borult és így szólt hozzá: »Újra látlak fiam, most már meghalhatok.« És könnyekre fakadt.    10. Tóbit is fölkelt, megbotlottak lábai, de kiment a bejárat ajtajáig. Tóbiás eléje szaladt,    11. kezében vitte a hal epéjét, ráfújta apja szemére, átkarolta őt és így szólt hozzá: »Légy erőslelkű apám!« Majd megkente szemét orvossággal és az hatott.    12. Majd mindkét kezével kivette a hártyát a szeme sarkából.    13. Ekkor Tóbit nyakába borult,    14. sírni kezdett, és így szólt: »Látlak, fiam, szemem fénye!« Majd könnyekre fakadt és ezt mondta: »Áldott legyen az Isten és legyen áldott az ő nagy neve, és áldottak az ő szent angyalai örökkön-örökké.    15. Ő fenyített meg, és íme, látom fiamat, Tóbiást.« Tóbit és felesége Anna bement a házba örvendezve és Istent magasztalva egész szívvel mindazért, ami vele történt. Tóbiás elbeszélte apjának, hogy az Úr Isten sikeressé tette útját, meghozta a pénzt, feleségül vette Sárát, Ráguel leányát. Íme, jön és közeledik Ninive kapujához. Tóbit és Anna megörültek,    16. és kimentek menyük elé Ninive kapujához. Ninive lakói látták Tóbitot, amint segítség nélkül jár-kel, s csodálkoztak.    17. Tóbit elbeszélte nekik fennhangon dicsérve Istent, milyen könyörületes volt iránta Isten, és megnyitotta szemét. Amikor Tóbit közel ért Sárához, fiának Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá ezekkel a szavakkal: »Isten hozott, leányom! Legyen áldott a te Istened, aki hozzánk vezetett téged, leányom! Lépj be a te otthonodba egészségben, áldással és örömmel, jöjj leányom!« Ezen a napon nagy örömünnep volt a Ninivében élő minden zsidó számára.    18. Eljött Ahikár és Nádáb a testvérei közül és örültek Tóbiással. Befejeződött a menyegző nagy örömmel hét nap múlva és nagyon sok ajándékot adtak nekik.