2 Tesszalonika, Chapter 2

1. Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ô hozzá leendô egybegyûlésünkre nézve,    2. Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektôl, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja.    3. Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bûn embere, a veszedelemnek fia,    4. A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.    5. Nem emlékeztek-é, hogy megmondtam néktek ezeket, a mikor még ti nálatok valék?    6. És most tudjátok, mi tartja vissza, a miért csak a maga idejében fog az megjelenni.    7. Mûködik ugyan már a törvényszegés titkos bûne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.    8. És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az ùr az ô szájának lehelletével, és megsemmisít az ô megjelenésének feltûnésével;    9. A kinek eljövetele a sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,    10. És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ô idvességökre.    11. És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak;    12. Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.    13. Mi pedig mindenkor háláadással tartozunk az Istennek ti érettetek atyámfiai, a kiket szeret az ùr, hogy kezdettôl fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;    14. A mire elhívott titeket a mi evangyéliomunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsôségének elvételére.    15. Miért is atyámfiai legyetek állhatatosak és tartsátok meg a tudományt, a melyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok.    16. maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Isten a mi Atyánk, a ki szeretett minket és kegyelmébôl örök vígasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg,    17. Vígasztalja meg a ti szíveteket, és erôsítsen meg titeket minden tudományban és jó cselekedetben.