1. Halljátok meg e beszédet, a melyet síródalként szólok ti rólatok, Izráelnek háza!
2. Elesett, nem kel fel többé Izráelnek szûze; végig terült az ô földén, és nincs, a ki felemelné.
3. Bizony így szól az ùr Isten: A mely város ezerrel indult ki, százzal marad csak meg; a mely pedig százzal indult ki, tízzel marad csak meg Izráel házául.
4. Bizony így szól az ùr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek!
5. És ne keressétek Béth-Elt; Gilgálba se menjetek; Beér-Sebába se menjetek át. Mert Gilgál fogságba megy, Béth-El pedig semmivé lesz.
6. Keressétek az Urat, és éltek, különben reátör, mint a tûz, a József házára és megemészti Béth-Elt, és nem lesz, a ki megoltsa.
7. A kik ürömmé változtatják az ítéletet és az igazságot földre tiporják.
8. A ki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti az okat a földnek színére: az ùr annak a neve.
9. A ki pusztulással sujtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erôsségekre.
10. Gyûlölik azt, a ki feddôzik a kapuban, és útálják azt, a ki feddhetlenül beszél.
11. Annakokáért, mivelhogy tiportátok a szegényt és gabona-ajándékot vesztek tôle: bár faragott kôbôl építetek házakat, de nem lakoztok azokban; bár gyönyörûséges szôlôket plántáltok, de nem isztok azoknak borából.
12. Mert tudom, hogy sok a ti bûnötök, és nagyok a ti vétkeitek! Igazak nyomorgatói, váltságdíj-szedôk vagytok; és elnyomják a szegényeket a kapuban!
13. Azért hallgat az eszes ebben az idôben, mert gonosz idô ez.
14. Keressétek a jót és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az ùr, a Seregek Istene, a mint mondjátok.
15. Gyûlöljétek a gonoszt és szeressétek a jót; állítsátok vissza a kapuban az igazságot; talán megkegyelmez az ùr, a Seregek Istene a József maradékinak.
16. Azt mondja azért az ùr, a Seregek Istene, az én Uram: Minden térségen siralom lesz és minden utczán ezt mondják: jaj, jaj! s a szántóvetôt is gyászra hívják s a sírni tudókat siralomra;
17. És minden szôlôben siralom lesz, mert átmegyek te közötted, ezt mondja az ùr.
18. Jaj azoknak, a kik kívánják az ùrnak napját! Mire való néktek az ùrnak napja? Sötétség az és nem világosság.
19. Mintha valaki oroszlán elôl szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg:
20. Nem sötétség lesz-é az ùrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.
21. Gyûlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben.
22. Még ha égô-áldozatokkal áldoztok is nékem, sôt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek.
23. Távoztasd el tôlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom.
24. Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bôvizû patak.
25. Járultatok-é hozzám véres áldozatokkal s ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, oh Izráel háza?!
26. Majd viszitek hát Szikkútot, a ti királyotokat és Kijjunt, a ti képeiteket, a ti isteneitek csillagát, a melyet ti csináltatok magatoknak.
27. És Damaskuson túlra számûzlek titeket, azt mondja az ùr, a kinek neve Seregeknek Istene.
| 
