1. Ezek pedig az Izráel fiainak nevei, a kik Jákóbbal Égyiptomba menének; ki-ki az ô házanépével méne:
2. Rúben, Simeon, Lévi és Júda;
3. Izsakhár, Zebulon és Benjámin;
4. Dán és Naftháli, Gád és Åser.
5. Mindazok a lelkek pedig, a kik Jákób ágyékából származtak vala, hetvenen valának. József pedig Égyiptomban vala.
6. És meghala József és minden ô atyjafia és az az egész nemzedék.
7. Izráel fiai pedig szaporák valának, szaporodának és sokasodának és igen-igen elhatalmazának, úgy hogy megtelék velök az ország.
8. Azonközben új király támada Égyiptomban, a ki Józsefet nem ismerte vala.
9. És monda az ô népének: ìmé az Izráél fiainak népe több, és hatalmasabb nálunknál.
10. Nosza bánjunk okosan vele, hogy el ne sokasodjék és az ne legyen, hogy ha háború támad, ô is ellenségünkhöz adja magát és ellenünk harczoljon és az országból kimenjen.
11. Rendelének azért föléjök robotmestereket, hogy nehéz munkákkal sanyargassák ôket. És építe a Faraónak gabonatartó városokat, Pithomot és Ramszeszt.
12. De minél inkább sanyargatják vala ôt, annál inkább sokasodik és annál inkább terjeszkedik vala, s félnek vala az Izráel fiaitól.
13. Pedig kegyetlenûl dolgoztaták az égyiptomiak az Izráel fiait.
14. És kemény munkával keseríték életöket, sárcsinálással, téglavetéssel és mindenféle mezei munkával, minden munkájokkal, melyeket kegyetlenûl dolgoztatnak vala velök.
15. És szóla Égyiptom királya a héber bábáknak, a kik közûl egyiknek Sifra, a másiknak Puá vala neve.
16. És monda: Mikoron héber asszonyok körûl bábálkodtok, nézzetek a szûlôszékre: ha fiú az, azt öljétek meg, ha pedig leány az, hadd éljen.
17. De a bábák félék az Istent és nem cselekedének úgy a mint Égyiptom királya parancsolta vala nékik, hanem életben hagyják vala a gyermekeket.
18. Hívatá annakokáért Égyiptom királya a bábákat és monda nékik: Miért míveltétek azt, hogy életben hagytátok a gyermekeket?
19. A bábák pedig mondának a Faraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok, mint az Égyiptombeliek: mert azok élet-erôsek; minekelôtte a bába hozzájok eljutna, már szûlnek.
20. Annakokáért jól tôn Isten a bábákkal, a nép pedig sokasodék és igen elhatalmazék.
21. És lôn, hogy mivel a bábák félék az Istent: megépíté az ô házukat.
22. Parancsola azért a Faraó minden ô népének, mondván: Minden fiút, a ki születik, vessetek a folyóvízbe, a leányt pedig hagyjátok mind életben. neveltetése, menekülése és házassága.
| 
