Jeremiás, Chapter 44

1. Az a szó, a mely lôn Jeremiáshoz, minden Júdabeliek felôl, a kik laknak vala Égyiptom földében, a kik laknak vala Migdolban, Táfnesben, Nófban és Pátrosz földében, mondván:    2. Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ti láttátok mindazt a veszedelmet, melyet ráhoztam volt Jeruzsálemre és Júdának minden városaira, és ímé, azok most pusztává lettek, és senki sem lakozik bennök.    3. Az ô gonoszságokért, a melyet cselekedtek, hogy felingereljenek engem, elmenvén, hogy áldozatot vigyenek és szolgáljanak az idegen isteneknek, a kiket ôk nem ismernek vala, sem ti, sem a ti atyáitok.    4. És elküldöttem hozzátok minden szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel küldém el, mondván: Kérlek, ne cselekedjétek ez útálatos dolgot, a mit gyûlölök.    5. De nem hallgattak, és a fülöket sem hajtották arra, hogy megtérjenek az ô gonoszságokból, és idegen isteneknek ne áldozzanak.    6. Azért kiömlött az én bosszúm és az én haragom, és felgerjedt Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin, és pusztasággá és sivataggá lônek mind e napig.    7. Most azért ezt mondja az ùr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Miért szereztek nagy veszedelmet a ti lelketek ellen, hogy kipusztítsatok közûletek férfit és asszonyt, gyermeket és csecsemôt Júda kebelébôl, hogy magatoknak még csak maradékot se hagyjatok;    8. Ingerelvén engem a ti kezeitek alkotásaival, áldozván az idegen isteneknek Égyiptom földén, a melyre ti tartózkodni jöttetek be, hogy veszedelmet szerezzetek magatoknak, és hogy átokban és gyalázatban legyetek e földnek minden nemzeténél?    9. Vajjon elfelejtkeztetek-é a ti atyáitok gonoszságairól és a Júda királyainak gonoszságairól és az ô feleségeiknek gonoszságairól és a ti gonoszságaitokról, a ti feleségeiteknek gonoszságairól, a melyeket Júdának földén cselekedtetek és Jeruzsálemnek utczáin?    10. Nem alázták meg magokat mind e mai napig se, és nem féltek, sem az én törvényem szerint nem jártak, sem az én parancsolataim szerint, a melyeket elôtökbe és a ti atyáitok elébe adtam.    11. Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: ìmé, én ellenetek fordítom orczámat veszedelemre, és hogy az egész Júdát kipusztítsam.    12. És felveszem Júdának maradékát, a kik magok elé tûzték, hogy bemennek Égyiptom földére, hogy ott lakozzanak, és mindnyájan megemésztetnek Égyiptom földén, elesnek fegyver miatt, megemésztetnek éhség miatt, kicsinytôl fogva nagyig: fegyver és éhség miatt halnak meg, és átokká, csudává, szidalommá és gyalázattá lesznek.    13. És megfenyítem azokat, a kik Égyiptom földében lakoznak, miképen megfenyítettem a Jeruzsálembelieket fegyverrel, éhséggel és döghalállal.    14. És a Júda maradékai közûl, a kik ide jöttek, hogy Égyiptom földében tartózkodjanak, senki sem menekûl és szabadúl meg, hogy visszatérjen Júdának földébe, a hova lelkök hajtja ôket, hogy oda visszatérjenek és ott lakozzanak; mert nem térnek vissza, hanem csak a kik menekülnek.    15. És felelének Jeremiásnak mindama férfiak, a kik tudják vala, hogy az ô feleségeik az idegen isteneknek áldozának, és mindazok az asszonyok, a kik ott állnak vala nagy tömegben, és az egész nép, a mely Égyiptom földén, Pátrószban lakozik vala, mondván:    16. Abban a dologban, a mi végett szóltál nékünk az ùr nevében, nem hallgatunk reád;    17. Hanem csak azt cselekeszszük, a mit mi a mi szánkkal fogadtunk, hogy füstölô áldozatot viszünk az ég királynéjának, és néki italáldozattal áldozunk, miképen cselekedtünk mi és a mi atyáink és a mi királyaink és a mi fejedelmeink Júda városaiban és Jeruzsálemnek utczáin, mert akkor beteltünk kenyérrel, és jó dolgunk volt, és semmi rosszat nem láttunk.    18. De a mióta nem áldozunk többé az ég királynéjának füstöléssel, és nem viszünk néki italáldozatot: mindenben szûkölködünk, és fegyver és éhség miatt emésztetünk.    19. És hogyha mi az ég királynéjának füstölve áldozunk és néki italáldozatot viszünk: vajjon a mi férjeink híre nélkûl csinálunk-é néki béleseket, hogy ôt tiszteljük, és néki itali áldozatot vigyünk?    20. Szóla azért Jeremiás az egész népnek, a férfiaknak és az asszonyoknak és az egész népnek, a kik e szót felelték néki, mondván:    21. Avagy a jó illatról, a melyet Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin füstöltetek ti és a ti atyáitok, a ti királyaitok és a ti fejedelmeitek és a föld népe: nem arról emlékezett-é meg az ùr, és nem az jutott-é néki eszébe?    22. És nem szenvedhette tovább az ùr a ti cselekedeteitek gonoszságát, az útálatosságok miatt, a melyeket cselekedtetek, és pusztasággá lett a ti földetek és csudává és átokká, annyira, hogy senki sem lakja mind e napig,    23. A miatt, hogy füstölve áldoztatok, és vétkeztetek az ùr ellen, és nem hallgattatok az ùr szavára, és az ô törvénye és az ô parancsolatai és az ô tanúbizonyságai szerint nem jártatok, azért következett ti reátok ez a veszedelem mind e napig.    24. Monda továbbá Jeremiás az egész népnek és az összes asszonyoknak: Halljátok meg az ùr szavát mind, ti Júdabeliek, kik Égyiptom földén vagytok.    25. Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene, mondván: Ti és a ti feleségeitek szóltatok a ti szájatokkal, és végbevittétek a ti kezeitekkel, mondván: Bizonyára teljesítjük a mi fogadásainkat, a melyeket fogadtunk az ég királynéjának, hogy füstölve áldozzunk, és néki itali áldozatot vigyünk. Megerôsítvén megerôsítettétek a ti fogadásaitokat, és megcselekedvén megcselekedtétek a ti fogadásaitokat.    26. Azért halljátok meg az ùr szavát mind, ti Júdabeliek, a kik Égyiptom földében lakoztok: ìmé, én az én nagy nevemre megesküdtem, azt mondja az ùr, hogy egyetlen Júdabeli férfiú szája sem fogja az én nevemet kiejteni, mondván: Él az ùr Isten, egész Égyiptom földén!    27. ìmé, én vigyázok reájok az ô kárukra és nem javukra, és megemésztetik Júdának minden férfia, a kik Égyiptom földén vannak, fegyver miatt, éhség miatt, mígnem mind elfogynak.    28. De a kik a fegyvertôl megszabadulnak, visszatérnek Égyiptom földérôl Júdának földére, szám szerint kevesen, és mind megtudják Júdának maradékai, a kik bementek Égyiptom földébe, hogy ott tartózkodjanak: melyik szó teljesedik be, az enyém-é vagy az övék?    29. És ez lesz néktek a jel, azt mondja az ùr, hogy én meglátogatlak titeket ezen a helyen, hogy megtudjátok, hogy bizonyára megállanak az én beszédeim a reátok következendô veszedelem felôl.    30. Ezt mondja az ùr: ìmé, én odaadom Faraó Ofrát, Égyiptom királyát az ô ellenségeinek kezébe és az ô lelkét keresôk kezébe, miképen odaadtam Sedékiást, a Júda királyát Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az ô ellenségének és az ô lelkét keresônek kezébe.