Józsué, Chapter 17

1. Lôn sors által való része Manassé nemzetségének is, mert ô vala elsôszülötte Józsefnek, Mákirnak, a Manassé elsôszülöttének, Gileád atyjának, mivelhogy hadakozó férfiú vala, juta néki Gileád és Básán.    2. Manassé többi fiainak is juta az ô családjaik szerint: Abiézer fiainak, Hélek fiainak, Aszriél fiainak, Sekem fiainak, Héfer fiainak és Sémida fiainak. Ezek Manassénak a József fiának fiúgyermekei, az ô családjaik szerint.    3. De Czélofhádnak, Héfer fiának (ez Gileád fia, ez Mákir fia, ez Manassé fia) nem valának fiai, hanem csak leányai. Ezek valának pedig leányainak nevei: Makhla, Nóa, Khogla, Milkha és Thircza.    4. Ezek odajárulának Eleázár pap elé, Józsuénak, a Nun fiának eleibe és a fejedelmek elé, mondván: Az ùr megparancsolta Mózesnek, hogy örökséget adjon nékünk a mi atyánkfiai között. Adott vala azért nékik örökséget az ùr beszéde szerint, az ô atyjoknak bátyjai között.    5. Tíz rész esék azért Manassénak, Gileád és Básán földén kivûl, a melyek túl vannak a Jordánon.    6. Mert a Manassé leányai örökséget kaptak az ô fiai között; a Gileád földe pedig a Manassé többi fiaié lôn.    7. A Manassé határa pedig Åsertôl Mikmetháth felé vala, a mely Sikem elôtt van. És méne a határ jobbkéz felé, Én-Tappuáhnak lakói felé.    8. Manasséé volt Tappuah földe, de Tappuah a Manassé határa felé az Efraim fiaié vala.    9. És alámegy a határ a Kána patakjára, a pataknak déli részére. Ezek a városok Efraiméi a Manassé városai között. Manassé határa pedig a pataktól észak felé és a széle a tengernél vala.    10. Délrôl Efraimé, északról pedig Manasséé, és ennek határa a tenger vala. De észak felôl Åserbe ütköznek, napkelet felôl pedig Issakhárba.    11. És a Manasséé vala Issakhárban és Åserben: Béth-Seán és mezôvárosai, Jibleám és mezôvárosai, Dórnak lakosai és mezôvárosai, Én-Dórnak lakosai és mezôvárosai, Thaanáknak lakosai és mezôvárosai, és Megiddó lakosai és mezôvárosai, három hegyi tartomány.    12. De nem bírták elfoglalni Manassénak fiai ezeket a városokat, és sikerült a Kananeusoknak ott maradni azon a földön.    13. De mihelyt megerôsödtek vala Izráel fiai, robot alá veték a Kananeust, de teljességgel nem ûzék ki ôket.    14. József fiai pedig szóltak vala Józsuéval, mondván: Miért adtál nékem egy sors szerint való örökséget és egy osztályrészt, holott én sok nép vagyok, mivelhogy ez ideig megáldott engem az ùr?!    15. Józsué pedig monda nékik: Ha sok nép vagy te, menj fel az erdôre, és írts ott magadnak a Perizzeusoknak és Refaimnak földén, ha szoros néked az Efraim hegye.    16. És mondának a József fiai: Nem elegendô nékünk ez a hegy, a Kananeusoknak pedig, a kik a völgyi síkon laknak, mindnek vas-szekerök van; úgy azoknak, a kik Béth-Seanban és mezôvárosaiban, mint azoknak, a kik a Jezréel völgyében vannak.    17. Szóla pedig Józsué a József házának, Efraimnak és Manassénak, mondván: Sok nép vagy te és nagy erôd van néked, nem lesz néked csak egy sors szerint való részed;    18. Mert hegyed lesz néked. Ha erdô az, úgy írtsd ki azt, és annak szélei is a tieid lésznek; mert kiûzöd a Kananeust, noha vas-szekere van néki, s noha erôs az.