1. (13:2) És szóla az ùr Mózesnek, mondván:
2. (13:3) Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az ô atyáiknak mindenik törzsébôl egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki fôember közöttök.
3. (13:4) Elküldé azért ôket Mózes Párán pusztájából az ùr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan fôemberek valának Izráel fiai között.
4. (13:5) Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségébôl Sámmua, a Zakhúr fia.
5. (13:6) A Símeon nemzetségébôl Safát, a Hóri fia.
6. (13:7) A Júda nemzetségébôl Káleb, a Jefunné fia.
7. (13:8) Az Izsakhár nemzetségébôl Igál, a József fia.
8. (13:9) Az Efraim nemzetségébôl Hósea, a Nún fia.
9. (13:10) A Benjámin nemzetségébôl Pálthi, a Rafú fia.
10. (13:11) A Zebulon nemzetségébôl Gaddiel, a Szódi fia.
11. (13:12) A József nemzetségébôl, a Manasse nemzetségébôl Gaddi, a Szúszi fia.
12. (13:13) A Dán nemzetségébôl Ammiél, a Gemáli fia.
13. (13:14) Az Åser nemzetségébôl Szethúr, a Mikaél fia.
14. (13:15) A Nafthali nemzetségébôl Nahbi, a Vofszi fia.
15. (13:16) A Gád nemzetségébôl Géuel, a Mákhi fia.
16. (13:17) Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hoseát, a Nún fiát Józsuénak.
17. (13:18) És mikor elküldé ôket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felôl, és hágjatok fel a hegyre.
18. (13:19) És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erôs-é az vagy erôtlen, kevés-é az vagy sok?
19. (13:20) És milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-é az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erôsségekben lakozik-é?
20. (13:21) És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élôfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakasszatok a földnek gyümölcsébôl. Azok a napok pedig a szôlôzsendülés napjai valának.
21. (13:22) Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek.
22. (13:23) És felmenének dél felôl, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai; (Hebron pedig hét esztendôvel építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán).
23. (13:24) Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szôlôvesszôt egy szôlôfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékbôl is szakasztának.
24. (13:25) Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szôlôfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.
25. (13:26) És visszatérének a föld megkémlelésébôl negyven nap mulva.
26. (13:27) És menének, és jutának Mózeshez és Åronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
27. (13:28) ìgy beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára téjjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!
28. (13:29) Csakhogy erôs az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erôsítve vannak, és felette nagyok; sôt még Anák fiait is láttuk ott.
29. (13:30) Amálek lakik a dél felôl való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.
30. (13:31) És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkûl megbírunk azzal;
31. (13:32) Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erôsebb az nálunknál.
32. (13:33) És rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az ô lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberekbôl áll.
33. (13:34) És láttunk ott óriásokat is, az óriások közûl való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ô szemeikben is olyanok valánk.
| 
