1. (11:32) A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyûlöli a fenyítéket, oktalan az.
2. (12:1) A jó ember jóakaratot nyer az ùrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ô.
3. (12:2) Nem erôsül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
4. (12:3) A derék asszony koronája az ô férjének; de mint az ô csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítô.
5. (12:4) Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
6. (12:5) Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
7. (12:6) Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
8. (12:7) Az ô értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjû útálatos lesz.
9. (12:8) Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szûk kenyerû.
10. (12:9) Az igaz az ô barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
11. (12:10) A ki míveli az ô földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
12. (12:11) Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
13. (12:12) (12 Az ajkaknak vétkében gonosz tôr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
14. (12:13) Az ô szájának gyümölcsébôl elégedik meg a férfi jóval; és az ô cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
15. (12:14) A bolondnak úta helyes az ô szemei elôtt; de a ki tanácscsal él, bölcs az.
16. (12:15) A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
17. (12:16) A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
18. (12:17) Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tôrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
19. (12:18) Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
20. (12:19) Ålnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígass ág.
21. (12:20) Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
22. (12:21) ùtálatosok az ùrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hûségesen, kedvesek ô nála.
23. (12:22) Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
24. (12:23) A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizetô lesz.
25. (12:24) A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvídámítja azt.
26. (12:25) ùtba igazítja az ô felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti ôket.
27. (12:26) Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
28. (12:27) Az igazságnak útjában van élet; és az ô ösvényének úta halhatatlanság.
| 
