1. A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2. A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ô útaiban, megútálja ôt.
3. A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja ôket.
4. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bôsége pedig az ökörnek erejétôl van.
5. A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig, hazugságot bocsát szájából.
6. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.
7. Menj el a bolond férfiú elôl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8. Az eszesnek bölcsesége az ô útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9. A bolondokat megcsúfolja a bûnért, való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10. A szív tudja az ô lelke keserûségét; és az ô örömében az idegen nem részes.
11. Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12. Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember elôtt, és vége a halálra menô út.
13. Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14. Az ô útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.
15. Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vi gyáz.
16. A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngô és elbizakodott.
17. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik és a cselszövô férfi gyûlölséges lesz.
18. Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19. Meghajtják magokat a gonoszok a jók elôtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20. Még az ô felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21. A ki megútálja az ô felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22. Nemde tévelygenek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzôknek.
23. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébôl csak szûkölködés.
24. A bölcseknek ékességök az ô gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25. Lel keket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26. Az ùrnak félelmében erôs a bizodalom, és az ô fiainak lesz menedéke.
27. Az ùrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tôrének eltávoztatására.
28. A nép sokasága a király dicsôsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29. A haragra késedelmes bôvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedô, bolondságot szerez az.
30. A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31. A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtôjét; az pedig tiszteli, a ki könyörûl a szûkölködôn.
32. Az ô nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerteti.
34. Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.
35. A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítôhöz.
| 
