Zsoltárok, Chapter 41

1. Az éneklômesternek; Dávid zsoltára. (41:2) Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az ùr.    2. (41:3) Az ùr megôrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kívánságának.    3. (41:4) Az ùr megerôsíti ôt az ô betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.    4. (41:5) Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!    5. (41:6) Ellenségeim rosszat mondanak felôlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?    6. (41:7) Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyûjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.    7. (41:8) Minden gyûlölôm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:    8. (41:9) Istennek átka szállott ô reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!    9. (41:10) Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.    10. (41:11) De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!    11. (41:12) Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;    12. (41:13) Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.    13. (41:14) Åldott az ùr, Izráelnek Istene öröktôl fogva mindörökké. Åmen, ámen!