Zsoltárok, Chapter 56

1. Az éneklômesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták ôt a filiszteusok Gáthban. (56:2) Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és minden nap hadakozván, nyomorgat engem!    2. (56:3) Ellenségeim minden napon tátognak reám, bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!    3. (56:4) Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.    4. (56:5) Isten által dicsekedem az ô igéjével; az Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?    5. (56:6) Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.    6. (56:7) Egybegyûlnek, elrejtôznek, sarkaimat lesik, mert kívánják az én lelkemet.    7. (56:8) Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh isten, a népeket!    8. (56:9) Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlôdbe könyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?    9. (56:10) Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.    10. (56:11) Dicsérem Istent az ô igéretéért, dicsérem az Urat az ô igéretéért.    11. (56:12) Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?    12. (56:13) Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;    13. (56:14) Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstôl; hogy járjak Isten elôtt az életnek világosságában.