Zsoltárok, Chapter 64

1. Az éneklômesternek; Dávid zsoltára. (64:2) Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtôl való félelemtôl mentsd meg éltemet.    2. (64:3) Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elôl, a gonosztevôknek gyülekezetétôl.    3. (64:4) A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserû beszédöket,    4. (64:5) Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.    5. (64:6) Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tôrt vetnek titkon, mondják: ki látja ôket?    6. (64:7) Ålnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajtják; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.    7. (64:8) De meglövi ôket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.    8. (64:9) És megejtik ôket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki ôket látja.    9. (64:10) Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét.    10. (64:11) Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívûek.