Zsoltárok, Chapter 7

1. Dávid siggajonja, a melyet az ùrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt. (7:2) Én Uram Istenem, benned bízom, oltalmazz meg engem minden üldözômtôl, és szabadíts meg engem,    2. (7:3) Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.    3. (7:4) Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben,    4. (7:5) Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkûl való ellenségemet:    5. (7:6) Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsôségemet. Szela.    6. (7:7) Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!    7. (7:8) És népek gyülekezete vegyen téged körûl, és felettök térj vissza a magasságba.    8. (7:9) Az ùr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint!    9. (7:10) Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erôsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.    10. (7:11) Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívûeket.    11. (7:12) Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.    12. (7:13) Ha meg nem tér a gonosz, kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.    13. (7:14) Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.    14. (7:15) ìmé, álnoksággal vajúdik a gonosz, hamisságot fogan és hazugságot szül.    15. (7:16) Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.    16. (7:17) Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az ô erôszakossága.    17. (7:18) Dicsérem az Urat az ô igazsága szerint, és éneklek a felséges ùr nevének.