1. Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2. Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi idôbôl.
3. A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4. Nem titkoljuk el azokat az ô fiaiktól; a jövô nemzedéknek is elbeszéljük az ùr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5. Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felôl megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6. Hogy megtudja azokat a jövô nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7. Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ô parancsolatait megtartsák.
8. Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hû Isten iránt.
9. Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10. Nem ôrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ô törvényében;
11. Sôt elfelejtkeztek az ô tetteirôl, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12. Apáik elôtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13. Ketté választotta a tengert s átvitte ôket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14. Vezette ôket nappal felhôben, és egész éjen át tûznek világosságában.
15. Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bôségesen akárcsak a mélységes vizekbôl.
16. Patakokat fakasztott a kôsziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17. Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18. És megkísérték Istent az ô szívökben, enni valót kérvén az ô kivánságuk szerint.
19. És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20. ìmé, megcsapta a kôsziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ô népének?
21. Meghallotta az ùr és megharagudott ezért, és tûz gyuladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22. Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ô segedelmében,
23. És ráparancsolt a felhôkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24. És hullatott reájuk mannát eledelûl, és mennyei gabonát adott nékik.
25. Angyalok kenyerét ette az ember, bôséggel vetett nékik eleséget,
26. Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27. És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28. És leszállítá azokat az ô táboruk közepére, az ô sátoraikhoz köröskörûl.
29. Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30. Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31. Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és fôbbjeik közûl sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32. Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ô csodadolgaiban.
33. Azért hiábavalóságban tölttette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34. Ha ölte ôket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35. És eszökbe vevék, hogy Isten az ô sziklájok, és a felséges Isten az ô megváltójok;
36. És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37. De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hûségesek az ô szövetségéhez;
38. º azonban irgalmas és bûnbocsátó, nem semmisít meg, sôt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39. Azért eszébe vevé, hogy test ôk, és olyanok, mint az ellebbenô szél, a mely nem tér vissza.
40. Hányszor keserítették ôt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41. És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42. Nem emlékeztek meg az ô kezérôl, sem a napról, a melyen megváltotta ôket a nyomorgatótól;
43. Midôn kitûzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44. És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45. Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték ôket, és békát, a mely pusztítá ôket.
46. Odaadta termésöket a szöcskének, a munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47. Jégesôvel pusztítá el szôlôjüket, s figefáikat kôesôvel.
48. Odaveté barmaikat a jégesônek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49. Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50. Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51. És megöle minden elsôszülöttet Égyiptomban, az erô zsengéjét Khám sátoraiban.
52. Elindítá mint juhokat, az ô népét, s vezeté ôket, mint nyájat a pusztában.
53. És vezeté ôket biztonságban, és nem félének; ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54. És bevivé ôket az ô szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ô jobbkezével.
55. És kiûzé elôlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56. De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem ôrizék meg bizonyságait;
57. Elfordulának ugyanis és hûtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58. Haragra ingerelték ôt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59. Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megutálá.
60. És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61. Sôt fogságba viteté erejét, dicsôségét pedig ellenség kezébe.
62. És fegyver alá rekeszté az ô népét; és az ô öröksége ellen felgerjede.
63. Ifjait tûz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64. Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65. Akkor felserkene az ùr, mintegy álomból; mint hôs, a ki bortól vigadoz;
66. És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67. Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68. Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69. És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök idôre fundált.
70. És kiválasztá Dávidot, az ô szolgáját, és elhozá ôt a juhok aklaiból.
71. A szoptatós juhok mellôl hozá el ôt, hogy legeltesse Jákóbot, az ô népét, és Izráelt, az ô örökségét.
72. És legelteté ôket szívének tökéletessége szerint, és vezeté ôket bölcs kezeivel.
| 
