Jelenések, Chapter 4

1. Ezek után látám, és ímé egy megnyílt ajtó vala a mennyben, és az elsô szó, a melyet mint egy velem beszélô trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jôjj fel ide, és megmutatom néked, a miknek meg kell lenni ezután.    2. És azonnal elragadtatám lélekben: és ímé egy királyiszék vala letéve a mennyben, és üle valaki a királyiszékben;    3. És a ki üle, tekintetére nézve hasonló vala a jáspis és sárdius kôhöz; és a királyiszék körûl szivárvány vala, látszatra smaragdhoz hasonló.    4. És a királyiszék körûl huszonnégy királyiszék vala; és a királyiszékekben látám ülni a huszonnégy Vénet fehér ruhákba öltözve: és a fejökön arany koronák valának.    5. A királyiszékbôl pedig villámlások és mennydörgések, és szózatok jônek vala ki. És hét tûzlámpás ég vala a királyiszék elôtt, a mely az Istennek hét lelke;    6. És a királyiszék elôtt üvegtenger vala, hasonló a kristályhoz; és a királyiszék közepette és a királyiszék körûl négy lelkes állat, szemekkel teljesek elôl és hátúl.    7. És az elsô lelkes állat hasonló vala az oroszlánhoz, és a második lelkes állat hasonló a borjúhoz, és a harmadik lelkes állatnak olyan arcza vala, mint egy embernek, és a negyedik lelkes állat hasonló vala a repülô sashoz.    8. És a négy lelkes állat, a melyek közûl mindeniknek hat-hat szárnya vala, köröskörûl és belül teljes vala szemekkel; és meg nem szûnik vala nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az ùr, a mindenható Isten, a ki vala és a ki van és a ki eljövendô.    9. És mikor a lelkes állatok dicsôséget, tisztességet és hálát adnak annak, a ki a királyiszékben ül, annak, a ki örökkön örökké él,    10. Leesik a huszonnégy Vén az elôtt, a ki a királyiszékben ül, és imádja azt, a ki örökkön örökké él, és az ô koronáit a királyiszék elé teszi, mondván:    11. Méltó vagy Uram, hogy végy dicsôséget és tisztességet és erôt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek.