Zakariás, Chapter 7

1. És lôn a Dárius király negyedik esztendejében, hogy szóla az ùr Zakariáshoz a kilenczedik hónapnak, a Kiszlévnek negyedikén,    2. Mikor elküldék az Isten házába Saréczert és Régem-Méleket és társait, hogy esedezzenek az ùr színe elôtt,    3. És hogy megkérdezzék a papokat, a kik a Seregek Urának házában vannak, és megkérdezzék a prófétákat is: Sírjak-é az ötödik hónapban és bôjtöljek-é, a mint cselekedtem azt néhány esztendô óta?    4. Szóla ekkor a Seregeknek Ura nékem, mondván:    5. Szólj az ország minden népének és a papoknak, mondván: Mikor bôjtöltetek és gyászoltatok az ötödik és hetedik hónapban, és pedig hetven esztendeig: avagy bôjtölvén, nékem bôjtöltetek-é?    6. És mikor ettetek és mikor ittatok: avagy nem magatoknak ettetek és magatoknak ittatok-é?    7. Avagy nem ezek a beszédek-é azok, a melyeket szólott vala az ùr az elôbbi próféták által, mikor még Jeruzsálem népes és gazdag vala a körûlte levô városokkal együtt, és mind a déli táj, mind a lapály-föld népes vala?    8. És szóla az ùr Zakariásnak, mondván:    9. ìgy szólt a Seregeknek Ura, mondván: Igaz ítélettel ítéljetek, és irgalmasságot és könyörületességet gyakoroljon kiki az ô felebarátjával!    10. Özvegyet és árvát, jövevényt és szegényt meg ne sarczoljatok, és egymás ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt.    11. De nem akarák meghallani, sôt vállaikat vonogaták, és bedugák füleiket, hogy ne halljanak.    12. Szívöket is megkeményíték, hogy ne hallják a törvényt és az igéket, a melyeket a Seregeknek Ura küldött vala az ô lelke által, az elébbi próféták által. És igen felgerjedt vala a Seregeknek Ura.    13. És lôn, hogy a mint én kiáltottam és nem hallották meg: úgy kiáltottak, de nem hallottam meg, azt mondja a Seregeknek Ura;    14. Hanem szétszórtam ôket mindenféle nemzetek közé, a kik nem ismerték ôket, és puszta lôn utánok a föld, hogy senki azon sem át nem megy, sem meg nem tér. ìgy tevék pusztává a kívánatos földet.