Zakariás, Chapter 9

1. Az ùr igéjének terhe a Kadrák földe ellen; Damaskus lesz pedig annak nyugvóhelye (mert az ùr szemmel tartja az embereket és Izráelnek minden törzsét);    2. És Hámát is, a mely szomszédos vele; Tírus és Sídon, noha igen okosak!    3. Várat épített magának Tírus, és annyi az ezüstje rakáson, mint a por, és az aranya, mint az utczák sara.    4. ìmé szegénynyé teszi ôt az ùr, és megrontja hatalmát a tengeren, magát pedig tûz emészti meg.    5. Meglátja ezt Askalon és megretten; Gáza is és igen bánkódik; Ekron is, mert megszégyenült reménységében. Mert kivész a király Gázából, és Askalon lakatlan marad.    6. Asdódban pedig idegenek laknak, és a Filiszteusok kevélységét megtöröm.    7. Kivonszom a vért szájukból és útálatosságaikat fogaik közûl, és ô is a mi Istenünké marad; és olyan lesz, mint egy fejedelem Júdában, Ekron pedig, mint a Jebuzeus.    8. És tábort járok házam körûl, mint a sereg ellen, az ide-oda kóborlók ellen, és nem megy át többé rajtok a sarczoló, mert most szemmel tartom ôt!    9. Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! ìmé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító ô; szegény és szamárháton ülô, azaz nôstényszamárnak vemhén.    10. És kivesztem a szekeret Efraimból és a lovat Jeruzsálembôl, kivesztem a harczi kézívet is, és békességet hirdet a pogányoknak; és uralkodik tengertôl tengerig, és a folyamtól a föld határáig.    11. Sôt a veled való szövetségnek véréért a te foglyaidat is kibocsátom a kútból, a melyben nincs víz.    12. Térjetek vissza az erôsséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem néktek: kétszeresen megfizetek néked!    13. Mert kifeszítem Júdát magamnak mintegy kézívet és megtöltöm Efraimot; és felindítom fiaidat, oh Sion, a te fiaid ellen, oh Jáván, és olyanná teszlek mint a hôs fegyvere.    14. És megjelen felettök az ùr, és nyila repül mint a villámlás; az ùr Isten kürtöt fuvall, és déli szelekben nyomul elô.    15. A Seregeknek Ura megoltalmazza ôket; megemésztik és letapossák a parittya-köveket, és isznak és zajongnak, mint a bortól, és megtelnek, mint a csészék és mint az oltár szegletei.    16. És megsegíti ôket az ùr, az ô Istenök ama napon, mint az ô népének nyáját, és mint korona-kövek ragyognak az ô földén.    17. Oh, mily nagy az ô jósága és mily nagy az ô kedvessége! Ifjakat tesz virágzóvá a gabona, és leányokat a must.