1. Ezékiás huszonöt esztendôs korában kezdett uralkodni, és uralkodék huszonkilencz esztendeig Jeruzsálemben; az ô anyjának neve vala Abija, a Zakariás leánya.
2. És kedves dolgot cselekedék az ùr elôtt mind a szerint, a mint Dávid, az ô atyja is cselekedett vala.
3. És az ô királyságának elsô esztendejében, az elsô hónapban kinyitá az ùr házának ajtait, és azokat megújíttatá.
4. És egybehivatá a papokat és a Lévitákat, és összegyûjté ôket a napkelet felôl való utczában.
5. És monda nékik: Hallgassatok meg engem Léviták! Most szenteljétek meg magatokat az ùrnak, atyáitok Istenének házát is szenteljétek meg, és hordjatok ki minden tisztátalanságot a szent helyrôl;
6. Mert vétkeztek a mi atyáink, és az ùr elôtt, a mi Istenünk elôtt gonoszul cselekedének, és elhagyták ôt, az ùr sátorától elfordították arczukat, hátat fordítván annak.
7. A tornácz ajtait is bezárták, a szövétnekeket eloltották, és füstölôszert nem füstölögtettek és égôáldozatot nem áldoztak az Izráel Istenének a szent helyen.
8. És ezért volt az ùrnak haragja Júdán és Jeruzsálemen, és adta volt ôket rabságra és pusztulásra és kigunyoltatásra, a mint ti magatok is látjátok.
9. És ímé a mi atyáink fegyver által hullottak el, fiaink, leányaink és feleségeink fogságba vitettek e dolog miatt.
10. Most azért elvégeztem magamban, hogy az ùrral, Izráel Istenével szövetséget szerzek, hogy haragját tôlünk elfordítsa.
11. Fiaim, most ne tévelyegjetek; mert az ùr választott titeket, hogy ô elôtte állván, néki szolgáljatok; hogy szolgái legyetek néki és jóillatot szerezzetek.
12. Felkelének azért a Léviták: Máhát az Amásai fia, Jóel az Azárja fia, a kik Kéhátiták valának; a Mérári fiai közûl pedig Kis az Abdi fia, és Azária a Jéhalélel fia, és a Gersoniták közûl Joah a Zimma fia, és Éden a Joah fia;
13. Az Elisáfán fiai közûl Simri és Jéhiel; az Asáf fiai közûl Zakariás és Mattánia;
14. A Hemán fiai közûl Jéhiel és Simei; a Jédutun fiai közûl Semája és Uzziel.
15. Összegyûjték az ô atyjokfiait, és megszentelék magokat, és bemenének a király parancsolatjából az ùrnak beszédei szerint, az ùr házának megtisztítására.
16. És bemenének a papok az ùr házának belsô részébe, hogy azt megtisztítsák; kihordának belôle minden tisztátalanságot, a melyet az ùr templomában találának, az ùr házának pitvarába; és a Léviták felszedék, hogy onnan kihordják a Kidron patakába.
17. Elkezdék pedig a megszentelést az elsô hónap elsô napján, és a hónap nyolczadik napján bemenének az ùr házának tornáczába, és megszentelék az ùr házát nyolc napon át, úgy hogy az elsô hónap tizenhatodik napján végezték be.
18. És akkor bemenének Ezékiás királyhoz, és mondának: Megtisztítottuk mindenestôl az ùr házát, az égôáldozat oltárát is, minden hozzá tartozó edényekkel egybe, a szent asztalt is, minden szerszámaival;
19. Minden egyéb eszközöket is, a melyeket Akház király az ô királysága alatt megszentségtelenített, mikor Isten ellen vétkezett vala, helyreállítottunk és megszenteltünk, és ímé mind az ùr oltára elôtt vannak.
20. Reggel azért felkele Ezékiás király, és összegyûjté a város fejedelmeit, és felméne az ùr házába.
21. És vivének fel hét tulkot és hét kost, hét bárányt és hét bakot bûnért való áldozatra az országért, a szent hajlékért és Júdáért, és megparancsolá az Åron fiainak, a papoknak, hogy megáldozzák az ùr oltárán.
22. Megölék azért a tulkokat, és a papok azoknak véröket vévén, elhinték az oltárra; hasonlatosképen megölvén a kosokat, elhinték azoknak véröket az oltárra; a bárányokat is megölvén, azoknak vérét az oltárra hinték.
23. Azután elôhozák a bûnért való bakokat a király és a gyülekezet elé, és kezöket rájok tevék.
24. Minekutána a papok azokat megölték, bûnért való áldozást végeztek a vérökkel az oltáron, az egész Izráel megtisztulására; mert az egész Izráelért parancsolta vala a király az égôáldozatot és a bûnért való áldozatot.
25. És beállítá a Lévitákat az ùr házába czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal Dávidnak és Gádnak a király prófétájának, és Nátán prófétának parancsolatja szerint; mert az ùrtól volt a parancs az ô prófétái által.
26. Elôállának azért a Léviták a Dávid zengô szerszámaival; a papok is a trombitákkal.
27. És megparancsolá Ezékiás, hogy egészen égôáldozatot áldozzanak az oltáron. És mikor megkezdôdött az áldozás, ugyanakkor megkezdôdött az ùrnak éneke is és a trombiták harsonája Dávidnak az Izráel királyának szerszámaival.
28. És az egész gyülekezet leborula, az énekesek énekelének, és a trombitások trombitálának mindaddig, míg az egészen égôáldozatnak vége lôn.
29. És a mikor elvégezték az áldozatokat, a király és mindnyájan a vele valók leborulván arczczal, imádkozának.
30. És megparancsolá Ezékiás király és a fejedelmek a Lévitáknak, hogy az Urat dícsérjék a Dávid és az Asáf próféta dícséreteivel; a kik, mikor nagy örömmel dícsérték az Urat, meghajoltak és leborulának.
31. Azután szóla és monda Ezékiás: Most már felavattátok magatokat az ùrnak, azért jôjjetek, és hozzatok áldozatokat és dícsérô áldozatokat az ùr házában. És az egész gyülekezet hoza áldozatokat és dícsérô áldozatokat, és mindaz a kit a szíve indított, egészen égôáldozatot.
32. És az égôáldozatra való barmok száma, a melyeket a gyülekezet hozott vala, ez volt: hetven tulok, száz kos, kétszáz bárány. Mindezek egészen égôáldozatul valának az ùrnak.
33. Azonkivûl szenteltek az ùrnak hatszáz tulkot és háromezer juhot.
34. De mivel a papok kevesen valának, és nem gyôzték az áldozatokat mind megnyúzni, ezért az ô atyjokfiai, a Léviták segítségökre valának nékik mindaddig, míg azt a munkát elvégezék, és míg a többi papok magokat megszentelék; mert a Léviták igazabb szívûek valának a magok megszentelésében, mint a papok.
35. Az egészen égôáldozat is igen sok volt a hálaáldozatok kövérivel és az egészen égôáldozatokhoz való italáldozatokkal; és ekképen helyreállíttatott az ùr házának szolgálata.
36. Örvendeze azért Ezékiás és ô vele az egész gyülekezet, hogy az Isten erre hajlandóvá tette a népet; mert hirtelen történt ez a dolog.
|