1. Dávid pedig ezt az éneket mondotta az ùrnak azon a napon, mikor az ùr megszabadítá ôt minden ellenségeinek kezébôl, és a Saul kezébôl.
2. És monda: Az ùr az én kôsziklám és kôváram, és szabadítóm nékem.
3. Az Isten az én erôsségem, ô benne bízom én. Paizsom nékem ô s idvességemnek szarva, erôsségem és oltalmam. Az én idvezítôm, ki megszabadítasz az erôszakosságtól.
4. Az ùrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtôl.
5. Mert halál hullámai vettek engem körûl, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
6. A pokol kötelei vettek körûl, S a halál tôrei estek reám.
7. Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyérôl szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8. Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott º.
9. Füst szállt fel orrából, És emésztô tûz szájából, Izzószén gerjedt belôle.
10. Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11. A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12. Sötétségbôl maga körûl sátrakat emelt, Esôhullást, sürû felhôket.
13. Az elôtte levô fényességbôl Izzó szenek gerjedének.
14. És dörgött az égbôl az ùr, És a Magasságos hangot adott.
15. Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16. És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az ùrnak feddésétôl, Orra leheletének fúvásától.
17. Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekbôl kihúzott engem.
18. Hatalmas ellenségimtôl megszabadított engem; Gyûlölôimtôl, kik hatalmasabbak valának nálam.
19. Elômet vették nyomorúságom napján, De az ùr gyámolom volt nékem.
20. Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem
21. Az ùr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22. Mert megôriztem az ùrnak utait. S gonoszul nem szakadtam el Istenemtôl.
23. Mert ítéletei mind elôttem vannak, S rendeléseitôl nem távoztam el.
24. Tökéletes voltam elôtte, s ôrizkedtem rosszaságomtól.
25. Ezért megfizet nékem az ùr igazságom szerint, Szemei elôtt való tisztaságom szerint.
26. Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27. A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28. Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29. Mert te vagy az én szövétnekem Uram, S az ùr megvilágosítja az én sötétségemet.
30. Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kôfalon is átugrom.
31. Az Istennek útja tökéletes; Az ùrnak beszéde tiszta; Paizsa ô mindeneknek, a kik ô benne bíznak.
32. Mert kicsoda volna Isten az Uron kivûl? S kicsoda kôszikla a mi Istenünkön kivûl?
33. Isten az én erôs kôváram. Ki vezérli az igaznak útját.
34. Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35. Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36. Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37. Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38. Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom ôket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem ôket.
39. Megsemmisítem, eltiprom ôket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40. Mert te erôvel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41. Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyûlölôim, a kiket elpusztítottam én,
42. Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az ùrhoz, de nem felelt nékik.
43. Szétmorzsolom ôket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom ôket.
44. Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45. Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek.
46. Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jônek elô.
47. Él az ùr és áldott az én kôsziklám, Magasztaltassék az Isten, idvességem kôsziklája.
48. Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49. Ki megment engem ellenségeimtôl, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erôszakos embertôl megszabadítasz engem.
50. Dícsérlek azért téged Uram a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51. Nagy segítséget ad az ô királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ô magvával mindörökké!
| 
