1. Szólott vala pedig az ùr Mózesnek és Åronnak Égyiptom földén, mondván:
2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; elsô legyen ez néktek az esztendô hónapjai között.
3. Szóljatok Izráel egész gyûlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
4. Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
5. A bárány ép, hím, egy esztendôs legyen; a juhok közûl vagy a kecskék közûl vegyétek.
6. És legyen nálatok ôrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.
7. És vegyenek a vérbôl, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
8. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tûzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserû fûvekkel egyék meg azt.
9. Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben fôtten, hanem tûzön sütve, a fejét, lábaszáraival és belsejével együtt.
10. És ne hagyjatok belôle reggelre, vagy a mi megmarad belôle reggelre, tûzzel égessétek meg.
11. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az ùr páskhája az.
12. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsôszülöttet Égyiptom földén, az embertôl kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az ùr.
13. És a vér jelûl lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.
14. És legyen ez a nap néktek emlékezetûl, és innepnek szenteljétek azt az ùrnak nemzetségrôl nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.
15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az elsô napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az elsô naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelbôl.
16. Az elsô napon pedig szent gyûléstek legyen és a hetedik napon is szent gyûléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedûl csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.
17. Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földérôl; tartsátok meg hát e napot nemzetségrôl nemzetségre, örök rendtartás szerint.
18. Az elsô hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.
19. Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetébôl, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.
20. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.
21. Elôhívá tehát Mózes Izráel minden véneit és monda nékik: Fogjatok és vegyetek magatoknak bárányt családaitok szerint és öljétek meg a páskhát.
22. És vegyetek egy kötés izsópot és mártsátok a vér be, a mely az edényben van, és hintsétek meg a szemöldökfát és a két ajtófelet abból a vérbôl, a mely az edényben van; ti közületek pedig senki se menjen ki az ô házának ajtaján reggelig.
23. Mikor általmegy az ùr, hogy megverje az Égyiptombelieket és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélen: elmegy az ùr az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba.
24. Megtartsátok azért ezt a dolgot, rendtartás gyanánt, magadnak és fiaidnak mindörökre.
25. És mikor bementek a földre, melyet az ùr ád néktek, amint megmondotta vala: akkor tartsátok meg ezt a szertartást.
26. Mikor pedig a ti fiaitok mondandják néktek: Micsoda ez a ti szertartástok?
27. Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az ùrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborúla.
28. És menének és úgy cselekedének az Izráel fiai, a mint megparancsolta vala az ùr Mózesnek és Åronnak; úgy cselekedének.
29. Lôn pedig éjfélkor, hogy megöle az ùr minden elsôszülöttet Égyiptomnak földén, a Faraónak elsôszülöttétôl fogva, a ki az ô királyi székiben ûl vala, a tömlöczbeli fogolynak elsôszülöttéig és a baromnak is minden elsô fajzását.
30. És fölkele a Faraó azon az éjszakán és mind az ô szolgái és egész Égyiptom, és lôn nagy jajgatás Égyiptomban; mert egy ház sem vala, melyben halott ne lett volna.
31. És hívatá Mózest és Åront éjszaka és monda: Keljetek fel, menjetek ki az én népem közûl, mind ti, mind Izráel fiai és menjetek, szolgáljatok az ùrnak, a mint mondátok.
32. Juhaitokat is, barmaitokat is vegyétek, a mint mondátok és menjetek el és áldjatok engem is.
33. És az Égyiptombeliek erôsen rajta valának, hogy a népet mentül hamarább kiküldhessék az országból; mert azt mondják vala: mindnyájan meghalunk.
34. És a nép az ô tésztáját, minekelôtte megkelt volna, sütôteknôivel együtt ruhájába kötve, vállára veté.
35. Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének és kérének az Égyiptombeliektôl ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.
36. Az ùr pedig kedvessé tette vala a népet az Égyiptombeliek elôtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az Égyiptombelieket.
37. És elindulának Izráel fiai Rahmeszeszbôl Szukhótba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.
38. Sok elegy nép is méne fel velök; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.
39. És sütének a tésztából, melyet Égyiptomból hoztak vala, kovásztalan pogácsákat, mert meg nem kelhet vala mivelhogy kiûzetének Égyiptomból és nem késhetének s még eleséget sem készítének magoknak.
40. Az Izráel fiainak lakása pedig a míg Égyiptomban laknak, négyszáz harmincz esztendô vala.
41. És lôn a négyszáz harmincz esztendô végén, lôn pedig ugyanazon napon, hogy az ùrnak minden serege kijöve Égyiptomnak földérôl.
42. Az ùr tiszteletére rendelt éjszaka ez, a melyen kihozta ôket Égyiptom földérôl; az ùr tiszteletére rendelt éjszaka Izráel minden fiai elôtt nemzetségrôl nemzetségre.
43. És monda az ùr Mózesnek és Åronnak: Ez a Páskha rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.
44. Akárkinek is pénz en vett szolgája akkor egyék abból, ha körûlmetélted.
45. A zsellér és a béres ne egyék abból.
46. Egy házban egyék meg; a házból ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek össze abban.
47. Izráel egész gyülekezete készítse azt.
48. És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az ùrnak: metéltessék körûl minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körûlmetéletlen se egyék abból.
49. Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik.
50. És Izráel fiai mindnyájan megcselekedék; a mint parancsolta vala az ùr Mózesnek és Åronnak, úgy cselekedének.
51. Ugyanazon napon hozá ki az ùr az Izráel fiait Égyiptomnak földérôl, az ô seregeik szerint.
| 
