1. És meghallá Jethró, Midián papja, Mózes ipa, mindazt a mit Isten Mózessel és Izráellel az ô népével cselekedett vala, hogy kihozta az ùr Izráelt Égyiptomból.
2. És felvevé Jethró, a Mózes ipa Czipporát, a Mózes feleségét-miután haza bocsátotta ôt-
3. És az ô két fiát is, a kik közûl az egyiknek neve Gersom, mert azt mondotta vala: Bujdosó valék az idegen földön;
4. A másiknak neve pedig Eliézer; mert: Az én atyám Istene segítségûl volt nékem és megszabadított engem a Faraó fegyverétôl.
5. Eljuta tehát Jethró a Mózes ipa, az ô fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, a hol ô táborozott vala az Isten hegye mellett.
6. És megizené Mózesnek: Én Jethró a te ipad megyek te hozzád a te feleségeddel és az ô két fia is ô vele.
7. Kiméne azért Mózes az ô ipa eleibe és meghajtá magát és megcsókolá ôt; és megkérdék egymást á llapotuk felôl és bemenének a sátorba.
8. És elbeszélé Mózes az ô ipának mind azt, a mit az ùr a Faraóval és az Égyiptombeliekkel cselekedett vala Izráelért; mindazt a sok bajt, a melyek útközben érték vala ôket, és mimódon szabadította meg ôket az ùr.
9. És örvendeze Jethró mindazon a jón, a mit az ùr az Izráellel cselekedett vala, hogy megszabadítá ôt az Égyiptombeliek kezébôl.
10. És monda Jethró: Åldott legyen az ùr, a ki megszabadított titeket az Égyiptombeliek kezébôl és a Faraó kezébôl; a ki megszabadította a népet az Égyiptombeliek keze alól.
11. Most tudom már, hogy nagyobb az ùr minden istennél; mert az lett vesztökre, a mivel ellenök vétkeztek.
12. És Jethró, a Mózes ipa égôáldozattal és véresáldozattal áldozék az Istennek; Åron pedig és Izráel minden vénei jövének, hogy kenyeret egyenek a Mózes ipával Isten elôtt.
13. És lôn másod napon, leûle Mózes törvényt tenni a népnek; a nép pedig áll vala Mózes elôtt reggeltôl estig.
14. S a mikor látja vala Mózes ipa mind azt, a mit ô a néppel cselekedék, monda: Mi dolog az, a mit te a néppel cselekszel; miért ûlsz te egymagad, mind az egész nép pedig elôtted áll reggeltôl estig?
15. És monda Mózes az ô ipának: Mert a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám;
16. Ha ügyök-bajok van, én hozzám jônek és törvényt teszek az ember között és felebarátja között és tudtára adom az Isten végezéseit és törvényeit.
17. Mózes ipa pedig monda néki: Nem jó az, a mit te cselekszel.
18. Felettébb kifáradsz te is, ez a nép is, a mely veled van; mert erôd felett való dolog ez, nem végezheted azt egymagad.
19. Most azért hallgass az én szavamra, tanácsot adok néked és az Isten veled lesz. Te légy a népnek szószólója az Isten elôtt, és te vidd az ügyeket Isten eleibe.
20. És tanítsd ôket a rendeletekre és törvényekre és add tudtokra az útat, a melyen járniok kell és a tenni valót, a melyet tenniök kell.
21. És szemelj ki magad az egész nép közûl derék, istenfélô férfiakat, igazságos férfiakat, a kik gyûlölik a haszonlesést és tedd közöttük elôljárókká, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké.
22. Ezek tegyenek ítéletet a népnek minden idôben, úgy hogy minden nagyobb ügyet te elôdbe hozzanak, minden csekélyebb dologban pedig ôk ítéljenek; így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák.
23. Ha ezt cselekszed és az Isten is parancsolja néked: megállhatsz és az egész nép is helyére jut békességben.
24. És hallgata Mózes az ô ipa szavára és mindazt megtevé, a mit mondott vala.
25. És választa Mózes az egész Izráelbôl derék férfiakat és a nép fejeivé tevé ôket, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké, és tizedesekké.
26. És ítélik vala a népet minden idôben; a nehéz dolgokat Mózes elé viszik vala, minden kisebb dologban pedig ôk ítélnek vala.
27. És elbocsátá Mózes az ô ipát, és ez elméne hazájába.
| 
