1. A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földérôl, azon a napon érkezéknek a Sinai pusztába.
2. Refidimbôl elindulván, érkezének a Sinai pusztába és táborba szállának a pusztában; a hegygyel átellenben szálla pedig ott táborba az Izráel.
3. Mózes pedig felméne az Istenhez, és szóla hozzá az ùr a hegyrôl, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak.
4. Ti láttátok, a mit Égyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket.
5. Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
6. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.
7. Elméne azért Mózes és egybehívá a nép véneit és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt vala néki az ùr.
8. És az egész nép egy akarattal felele és monda: Valamit rendelt az ùr, mind megteszszük. És megvivé Mózes az ùrnak a nép beszédét.
9. És monda az ùr Mózesnek: ìmé én hozzád megyek a felhô homályában, hogy hallja a nép mikor beszélek veled és higyjenek néked mindörökké. És elmondá Mózes az ùrnak a nép beszédét.
10. Az ùr pedig monda Mózesnek: Eredj el a néphez és szenteld meg ôket ma, meg holnap és hogy mossák ki az ô ruháikat;
11. És legyenek készek harmadnapra; mert harmadnapon leszáll az ùr az egész nép szeme láttára a Sinai hegyre.
12. És vess határt a népnek köröskörûl, mondván: Vigyázzatok magatokra, hogy a hegyre fel ne menjetek s még a szélét se érintsétek; mindaz, a mi a hegyet érinti, halállal haljon meg.
13. Ne érintse azt kéz, hanem kôvel köveztessék meg, vagy nyillal nyilaztassék le; akár barom, akár ember, ne éljen. Mikor a kürt hosszan hangzik, akkor felmehetnek a hegyre.
14. Leszálla azért Mózes a hegyrôl a néphez, és megszentelé a népet, és megmosák az ô ruháikat.
15. És monda a népnek: Legyetek készen harmadnapra; asszonyhoz ne közelítsetek.
16. És lôn harmadnapon virradatkor, mennydörgések, villámlások és sûrû felhô lôn a hegyen és igen erôs kürtzengés; és megrémûle mind az egész táborbeli nép.
17. És kivezeté Mózes a népet a táborból az Isten eleibe és megállának a hegy alatt.
18. Az egész Sinai hegy pedig füstölög vala, mivelhogy leszállott arra az ùr tûzben és felmegy vala annak füstje, mint a kemenczének füstje; és az egész hegy nagyon reng vala.
19. És a kürt szava mindinkább erôsödik vala; Mózes beszél vala és az Isten felel vala néki hangosan.
20. Leszálla tehát az ùr a Sinai hegyre, a hegy tetejére, és felhívá az ùr Mózest a hegy tetejére, Mózes pedig felméne.
21. És monda az ùr Mózesnek: Menj alá, intsd meg a népet, hogy ne törjön elôre az Urat látni, mert közûlök sokan elhullanak.
22. És a papok is, a kik az ùr eleibe járulnak, szenteljék meg magokat, hogy reájok ne rontson az ùr.
23. Mózes pedig monda az ùrnak: Nem jöhet fel a nép a Sinai hegyre, mert te magad intettél minket, mondván: Vess határt a hegy, körûl, és szenteld meg azt.
24. De az ùr monda néki: Eredj, menj alá, és jôjj fel te és Åron is veled; de a papok és a nép ne törjenek elôre, hogy feljôjjenek az ùrhoz; hogy reájok ne rontson.
25. Aláméne azért Mózes a néphez, és megmondá nékik.
| 
