2 Mózes, Chapter 20

1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:    2. Én, az ùr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földérôl, a szolgálat házából.    3. Ne legyenek néked idegen isteneid én elôttem.    4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.    5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az ùr a te Istened, féltônszeretô Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyed íziglen, a kik engem gyûlölnek.    6. De irgalmasságot cselekszem ezerizíglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.    7. Az ùrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az ùr büntetés nélkûl, a ki az ô nevét hiába felveszi.    8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.    9. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;    10. De a hetedik nap az ùrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belôl van;    11. Mert hat napon teremté az ùr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az ùr a szombat napját, és megszentelé azt.    12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az ùr a te Istened ád te néked.    13. Ne ölj.    14. Ne paráználkodjál.    15. Ne lopj.    16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.    17. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.    18. Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.    19. És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.    20. Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ô félelme legyen elôttetek, hogy ne vétkezzetek.    21. Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhôhöz, melyben az Isten vala.    22. És monda az ùr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égbôl beszéltem veletek.    23. Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.    24. Földbôl csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égô- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemrôl megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.    25. Ha pedig kövekbôl csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kôbôl: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertôztetted azt.    26. Lépcsôkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.