1. Az ùr pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé teszlek téged a Faraónak, Åron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.
2. Te mondj el mindent, a mit néked parancsolok; Åron pedig, a te atyádfia mondja meg a Faraónak, hogy bocsássa el Izráel fiait az ô földérôl.
3. Én pedig megkeményítem a Faraó szívét és megsokasítom az én jeleimet és csudáimat Égyiptom földén.
4. És a Faraó nem hallgat reátok; akkor én kezemet Égyiptomra vetem és kihozom az én seregeimet, az én népemet, az Izráel fiait Égyiptom földérôl nagy büntetô ítéletek által.
5. S megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az ùr, a mikor kinyujtándom kezemet Égyiptomra és kihozándom az Izráel fiait ô közûlök.
6. És cselekedék Mózes és Åron, a mint parancsolta vala nékik az ùr; úgy cselekedének.
7. Mózes pedig nyolczvan esztendôs és Åron nyolczvanhárom esztendôs vala, a mikor a Faraóval beszéltek.
8. És szóla az ùr Mózesnek és Åronnak mondván:
9. Ha szól hozzátok a Faraó mondván: tegyetek csudát; akkor mondd Åronnak: Vedd a te vesszôdet és vesd a Faraó elé; kígyóvá lesz.
10. Beméne azért Mózes és Åron a Faraóhoz és úgy cselekedének, a mint az ùr parancsolta vala; veté Åron az ô vesszejét a Faraó elé és az ô szolgái elé, és kígyóvá lôn.
11. És elôhívá a Faraó is a bölcseket és varázslókat, és azok is, Égyiptom írástudói, úgy cselekedének az ô titkos mesterségökkel.
12. Elveté ugyanis mindenik az ô veszszejét és kígyókká lônek; de az Åron vesszeje elnyelé azok vesszejét.
13. És megkeményedék a Faraó szíve és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az ùr.
14. Az ùr pedig monda Mózesnek: Kemény a Faraó szíve, nem akarja a népet elbocsátani.
15. Eredj a Faraóhoz reggel; ímé ô kimegy a vízhez, és állj eleibe a folyóvíz partján, és a vesszôt, a mely kígyóvá változott vala, vedd kezedbe.
16. És mondd néki: Az ùr, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem a pusztában;de ímé mindez ideig meg nem hallgattál.
17. ìgy szólt az ùr: Errôl tudod meg hogy én vagyok az ùr: ìmé én megsujtom a vesszôvel, a mely kezemben van, a vizet, a mely a folyóban van, és vérré változik.
18. És a hal, a mely a folyóvízben van, meghal, a folyóvíz pedig megbüdösödik és irtózni fognak az Égyiptombeliek vizet inni a folyóból.
19. Monda azért az ùr Mózesnek: Mondd Åronnak: Vedd a te vesszôdet és nyujtsd ki kezedet Égyiptom vizeire; azoknak folyóvizeire, csatornáira, tavaira és minden vízfogóira, hogy vérré legyenek és vér legyen Égyiptom egész földén, mind a fa-, mind a kôedényekben.
20. Mózes és Åron pedig úgy cselekedének, a mint az ùr parancsolta vala. És felemelé a vesszôt és megsujtá a vizet, a mely a folyóban vala a Faraó elôtt és az ô szolgái elôtt, és mind vérré változék a víz, a mely a folyóban vala.
21. A hal pedig, a mely a folyóvízben vala, meghala, és megbüdösödék a folyóvíz, és nem ihatának az Égyiptombeliek a folyónak vizébôl; és vér vala az egész Égyiptom földén.
22. De úgy cselekedének Égyiptom írástudói is az ô varázslásukkal, és kemény maradt a Faraó szíve és nem hallgata reájok; a mint az ùr megmondotta vala.
23. És elfordula a Faraó és haza méne és ezen sem indula meg az ô szíve.
24. Az Égyiptombeliek pedig mindnyájan ássák vala folyóvíz mellékét vízért, hogy ihassanak; mert nem ihatják vala a folyó vizét.
25. És hét nap telék el, a mióta az ùr megsujtotta vala a folyóvízet. tetvek, és bogarak sokaságával boríttatja el Égyiptom földét.
| 
