1. Mikor Åbrám kilenczvenkilencz esztendôs vala, megjelenék az ùr Åbrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én elôttem, és légy tökéletes.
2. És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.
3. És arczára borúla Åbrám, az Isten pedig szóla ônéki, mondván:
4. A mi engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszesz.
5. És ne neveztessék ezután a te neved Åbrámnak, hanem legyen a te neved Åbrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.
6. És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tôled.
7. És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségûl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.
8. És adom tenéked és a te magodnak te utánad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokúl; és Istenök lészek nékik.
9. Annakfelette monda Isten Åbrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megôrizzed, te és a te magod te utánad az ô nemzedékei szerint.
10. Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánad való magod között: minden férfi körûlmetéltessék nálatok.
11. És metéljétek körûl a ti férfi testetek bôrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.
12. Nyolcznapos korában körûlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentôl, a ki nem a te magodból való.
13. Körûlmetéltetvén körûlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken.
14. A körûlmetéletlen férfi pedig, a ki körûl nem metélteti az ô férfi testének bôrét, az ilyen lélek kivágattatik az ô népe közûl, mert felbontotta az én szövetségemet.
15. És monda Isten Åbrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ô neve.
16. És megáldom ôt, és fiat is adok ô tôle néked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak ô tôle.
17. Ekkor arczára borúla Åbrahám, és nevete és gondolá az ô szívében: vajjon száz esztendôs embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilenczven esztendôs lévén, szûlhet-é?
18. És monda Åbrahám az Istennek: Vajha Ismáel élne te elôtted.
19. Az Isten pedig monda: Kétségnélkûl a te feleséged Sára szûl néked fiat, és nevezed annak nevét Izsáknak, és megerôsítem az én szövetségemet ô vele örökkévaló szövetségûl az ô magvának ô utána.
20. Ismáel felôl is meghallgattalak: ìmé megáldom ôt, és megszaporítom ôt és megsokasítom ôt felette nagyon; tizenkét fejedelmet nemz, és nagy néppé teszem ôt.
21. Az én szövetségemet pedig megerôsítem Izsákkal, kit néked szûl Sára ez idôkorban a következô esztendôben.
22. És elvégezé vele való beszédét, és felméne az Isten Åbrahámtól.
23. Vevé azért Åbrahám Ismáelt az ô fiát, és háza minden szülöttét, és mind a pénzén vetteket, minden férfiat Åbrahám házanépe közûl és körûlmetélé férfi testöknek bôrét ugyanazon napon, a mikor szólott vala vele az Isten.
24. Åbrahám pedig kilenczvenkilencz esztendôs vala, mikor körûlmetélé az ô férfitestének bôrét.
25. Ismáel pedig az ô fia tizenhárom esztendôs vala, mikor körûlmetélék az ô férfitestének bôrét.
26. Ugyanazon napon metéltetett körûl Åbrahám és Ismáel az ô fia.
27. És házának minden férfi tagja, háza szülöttei és kik idegen embertôl pénzen vásároltattak, vele együtt körûlmetéltetének. angyaloktól kisérve jön Åbrahámhoz; újból fiat igér néki Sárától; Sárát megdorgálja hitetlenségéért, és megjelenti Åbrahámnak Sodoma veszedelmét.
| 
