1. Åbrahám pedig ismét vôn magának feleséget, kinek neve Ketúráh vala.
2. És az szûlé néki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt, Isbákot és Suakhot.
3. Joksán pedig nemzé Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fiai valának: Assurim, Letúsim és Leummim.
4. S Midiánnak fiai: Éfah, Éfer, Hánok, Abida és Eldaah: Mind ezek Ketúráhnak fiai.
5. Valamije pedig Åbrahámnak vala, mindazt Izsáknak adta vala.
6. Az ágyasok fiainak pedig, a kik Åbraháméi valának, ada Åbrahám ajándékokat, és elküldé azokat az ô fia mellôl, Izsák mellôl még éltében napkelet felé, napkeleti tartományba.
7. S ezek Åbrahám élete esztendeinek napjai, melyeket élt: száz hetvenöt esztendô.
8. És kimúlék és meghala Åbrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és takaríttaték az ô népéhez.
9. És eltemeték ôt Izsák és Ismáel az ô fiai a Makpela barlangjában, Efronnak, a Khitteus Czohár fiának mezejében, mely Mamré átellenében van.
10. Abban a mezôben, melyet Åbrahám a Khéth fiaitól vett vala: ott temettetett el Åbrahám és az ô felesége Sára.
11. Lôn pedig Åbrahám halála után, megáldá Isten az ô fiát Izsákot; Izsák pedig lakozék a Lakhai Rói forrásánál.
12. Ezek pedig Åbrahám fiának Ismáelnek nemzetségei, a kit az Égyiptombeli Hágár a Sára szolgálója szûlt vala Åbrahámnak.
13. Ezek az Ismáel fiainak nevei, nevök s nemzetségök szerint: Ismáelnek elsôszülötte Nebájót, azután Kédar, Adbeél, és Mibszám.
14. És Misma, Dúmah, és Massza.
15. Hadar, Théma, Jetúr, Náfis és Kedmah.
16. Ezek az Ismáel fiai, és ezek azoknak nevei udvaraikban, falvaikban; tizenkét fejedelem az ô nemzetségök szerint.
17. Ezek pedig az Ismáel életének esztendei: száz harminczhét esztendô. És kimúlék és meghala, és takaríttaték az ô népéhez.
18. Lakoztak pedig Havilától fogva Súrig, a mely Égyiptom átellenében van, a merre Assiriába mennek. Minden atyjafiával szemben esett az ô lakása.
19. Ezek pedig Izsáknak az Åbrahám fiának nemzetségei: Åbrahám nemzé Izsákot.
20. Izsák pedig negyven esztendôs vala, a mikor feleségûl vette Rebekát a Siriából való Bethuélnek leányát, Mésopotámiából, a Siriából való Lábánnak húgát.
21. És könyörge Izsák az ùrnak az ô feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az ùr meghallgatá ôt: és teherbe esék Rebeka, az ô felesége.
22. Tusakodnak vala pedig a fiak az ô méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.
23. És monda az ùr ônéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsôdbôl, egyik nép a másik népnél erôsebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kissebbiknek.
24. És betelének az ô szülésének napjai, és ímé kettôsök valának az ô méhében.
25. És kijöve az elsô; vereses vala, mindenestôl szôrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak.
26. Azután kijöve az ô atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendôs vala, a mikor ezek születének.
27. És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értô mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó.
28. Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.
29. Jákób egyszer valami fôzeléket fôze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezôrôl,
30. Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem e veres ételbôl, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.
31. Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsôszülöttségedet.
32. És monda Ézsaú: ìmé én halni járok, mire való hát nékem az én elsôszülöttségem?
33. És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki és eladá az ô elsôszülöttségét Jákóbnak.
34. S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és fôtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. ìgy veté meg Ézsaú az elsôszülöttséget.
| 
