Zsidókhoz, Chapter 1

1. Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó idôkben szólott nékünk Fia által,    2. A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette,    3. A ki az ô dicsôségének visszatükrözôdése, és az ô valóságának képmása, a ki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, a ki minket bûneinktôl megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,    4. Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet örökölt azoknál.    5. Mert kinek mondotta valaha az angyalok közûl: Én Fiam vagy te, én ma szûltelek téged? és ismét: Én leszek néki Atyja és ô lesz nékem Fiam?    6. Viszont mikor behozza az ô elsôszülöttét a világba, így szól: És imádják ôt az Istennek minden angyalai.    7. És bár az angyalokról így szól: Ki az ô angyalait szelekké teszi és az ô szolgáit tûz lángjává,    8. Åmde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten, örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája.    9. Szeretted az igazságot és gyûlölted a hamisságot; annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.    10. És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek mûvei az egek.    11. Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak,    12. És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.    13. Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobbkezem felôl, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem?    14. Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?