Zsidókhoz, Chapter 2

1. Annakokáért annál is inkább szükséges nékünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk.    2. Mert ha az angyaloktól hirdetett beszéd erôs volt és minden bûn és engedetlenség elvette igazságos büntetését:    3. Mimódon menekedünk meg mi, hogyha nem törôdünk ily nagy idvességgel? a melyet, miután kezdetben hirdetett az ùr, azok, a kik hallották, biztosítottak számunkra,    4. Velök együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel meg csodákkal és sokféle erôkkel s a Szent Léleknek közléseivel az ô akarata szerint.    5. Mert nem angyaloknak vetette alá a jövendô világot, a melyrôl szólunk.    6. Sôt bizonyságot tett valahol valaki, mondván: Micsoda az ember, hogy megemlékezel ô róla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá?    7. Kisebbé tetted ôt rövid idôre az angyaloknál, dicsôséggel és tisztességgel megkoronáztad ôt és úrrá tetted kezeid munkáin,    8. Mindent lábai alá vetettél. Mert azzal, hogy néki mindent alávetett, semmit sem hagyott alávetetlenül; de most még nem látjuk, hogy néki minden alávettetett.    9. Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés idôre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsôséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelmébôl mindenkiért megízlelje a halált.    10. Mert illendô vala, hogy a kiért minden és a ki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsôségre, az ô idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.    11. Mert a megszentelô és a megszenteltek egytôl valók mindnyájan, a mely oknál fogva nem szégyenli ôket atyjafiainak hívni,    12. Mondván: Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak, az anyaszentegyháznak közepette dícséretet mondok néked.    13. És ismét: Én ô benne bízom; és ismét: ìmhol vagyok én és a gyermekek, a kiket az Isten nékem adott.    14. Mivel tehát a gyermekek testbôl és vérbôl valók, ô is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt,    15. És megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának.    16. Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Åbrahám magvát karolta fel.    17. Annakokáért mindenestôl fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülô legyen és hív fôpap az Isten elôtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bûneiért.    18. Mert a mennyiben szenvedett, ô maga is megkísértetvén, segíthet azokon, a kik megkísértetnek.