1. Minthogy a törvényben a jövendô jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendônként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;
2. Különben megszûnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemû bûntudattal nem bírtak volna.
3. De azok esztendônként bûnre emlékeztetnek.
4. Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bûnöket.
5. Azért a világba bejövetelekor így szól: Åldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,
6. Égô és bûnért való áldozatokat nem kedveltél.
7. Akkor mondám: ìmé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.
8. Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égô, meg bûnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek,
9. Ekkor ezt mondotta: ìmé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsôt, hogy meghagyja a másodikat,
10. A mely akarattal szenteltettünk meg egyszermindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.
11. És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bûnöket.
12. º azonban, egy áldozattal áldozván a bûnökért, mindörökre ûle az Istennek jobbjára,
13. Várván immár, míg lábainak zsámolyáúl vettetnek az ô ellenségei.
14. Mert egyetlen áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
15. Bizonyságot tesz pedig errôl mi nékünk a Szent Lélek is, mert minekutána elôre mondotta:
16. Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az ùr: Adom az én törvényemet az ô szíveikbe, és az ô elméjökbe írom be azokat,
17. Azután így szól: És az ô bûneikrôl, és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.
18. A hol pedig bûnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bûnért való áldozat.
19. Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,
20. Azon az úton, a melyet ô szentelt nekünk új és élô út gyanánt, a kárpit, azaz az ô teste által,
21. És lévén nagy papunk az Isten háza felett:
22. Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettôl,
23. És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatalanúl, mert hû az, a ki ígéretet tett,
24. És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett,
25. El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.
26. Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bûnökért való áldozat,
27. Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tûznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülôket.
28. A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkûl meghal;
29. Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?
30. Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az ùr. És ismét: Az ùr megítéli az ô népét.
31. Rettenetes dolog az élô Istennek kezébe esni.
32. Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki,
33. Midôn egyfelôl gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelôl társai lettetek azoknak, a kik így jártak.
34. Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben.
35. Ne dobjátok el hát bizalmatokat, melynek nagy jutalma van.
36. Mert békességes tûrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.
37. Mert még vajmi kevés idô, és a ki eljövendô, eljô és nem késik.
38. Az igaz pedig hitbôl él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.
39. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elveszszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.
| 
