Zsidókhoz, Chapter 6

1. Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekbôl való megtérésnek és az Istenben való hitnek,    2. A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek.    3. És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi.    4. Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,    5. És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendô világnak erôit,    6. És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák ôt.    7. Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta reá hulló esôt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért mûveltetik, áldást nyer Istentôl;    8. A mely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.    9. De ti felôletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb dolgokról vagyunk meggyôzôdve, ha így szólunk is.    10. Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekrôl és a szeretetrôl, melyet tanusítottatok az ô neve iránt, mint a kik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek.    11. Kívánjuk pedig, hogy közûletek kiki ugyanazon buzgóságot tanusítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen,    12. Hogy ne legyetek restek, hanem követôi azoknak, a kik hit és békességestûrés által öröklik az ígéreteket.    13. Mert az Isten, mikor ígéretet tett Åbrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött,    14. Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged.    15. És ekképen, békességestûrô lévén, megnyerte az ígéretet.    16. Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és nálok minden versengésnek vége megerôsítésül az eskü;    17. Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az ô végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,    18. Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erôs vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az elôttünk levô reménységet,    19. Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erôs horgonya és beljebb hatol a kárpitnál,    20. A hová útnyitóul bement érettünk Jézus, a ki örökké való fôpap lett Melkisédek rendje szerint.