Ézsaiás, Chapter 17

1. Jövendölés Damaskus ellen. ìmé Damaskus városa elpusztíttatik, és romok halmává lesz;    2. Aróer városai elhagyatnak, és barmokéi lesznek, a melyek ott fognak nyugodni háborítatlanul.    3. És vége lesz Efraim erôsségének, és Damaskus királyságának; Siria maradéka úgy jár, mint az Izráeliták dicsôsége, ezt mondja a seregek Ura.    4. És lesz ama napon: megvékonyul a Jákób dicsôsége, és húsa kövérsége megösztövéredik.    5. És lészen, mint mikor az arató összefogja a gabonát és a kalászokat kezével learatja, és lészen, mint mikor valaki kalászokat szed össze a Refáim völgyében;    6. És csak mezgérlés marad belôlök, mint az olajfa megrázásakor két-három bogyó az ágak hegyén, négy-öt a gyümölcsfának lombjai közt, így szól az ùr, Izráel Istene.    7. Ama napon Teremtôjére tekint az ember, és szemei Izráel Szentjére néznek;    8. És nem tekint az oltárokra, kezeinek alkotmányára, és a miket ujjai csináltak, nem nézi azokat, a berkeket és a nap-oszlopokat.    9. Erôs városai olyanok lesznek ama napon, mint elhagyott erdô és hegytetô, a melyeket elhagytak volt Izráel fiai elôtt, és pusztasággá lesznek.    10. Mert elfelejtkeztél megszabadító Istenedrôl, és nem emlékeztél meg erôs kôszáladról, ez okért ültetél gyönyörûséges ültetéseket, és idegen vesszôt plántáltál beléjök;    11. A mely napon elültetted, körûl sövényezéd és reggelre magodat felvirágoztatád: de nem lészen aratás sebeidnek és nagy fájdalmadnak napján!    12. Jaj a sok nép zúgásának, a kik úgy zúgnak, mint a tenger zúgása, és a népségek háborgásának, a kik háborognak, mint erôs vizek!    13. A népségek, mint sok vizek háborgása, úgy háborognak, de megdorgálja azt és elfut messzire, és elragadtatik, mint a hegyek polyvája szél elôtt és mint pozdorja a forgószél elôtt;    14. Estvének idején rémülés száll reájok, és minekelôtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmok pusztítóinknak és sorsok rablóinknak!