Ézsaiás, Chapter 29

1. Jaj Årielnek, Årielnek, a városnak, a hol Dávid lakott! Esztendôt esztendôhöz adjatok, és forogjanak az ünnepek!    2. És én megszorítom Årielt, és lesz fájdalom és siralom, és lesz nékem, mint Åriel.    3. Körûlveszlek táborral, és bezárlak tornyokkal, és erôsségeket állatok ellened.    4. És megaláztatván, a földbôl szólsz és porból morog beszéded, szavad olyan lesz, mint halottidézôé, a földbôl, és porból sipog beszéded.    5. Ellenségidnek sokasága olyan lesz, mint az apró por, és mint a repülô polyva az erôszakosok sokasága, és lesz hamar és hirtelen.    6. A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztô tûzi lánggal;    7. Mint éjjeli álomlátás, olyan lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Åriel ellen, s a kik hadakoznak ellene és vára ellen, s ôt megszorítják.    8. És lesz, mint mikor álmodik az éhezô, és ímé eszik, és midôn fölserken, üres a hasa, és mint mikor álmodik a szomjazó, és ímé iszik, és midôn fölserken, ímé szomjas és lelke eped: így lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Sion hegye ellen.    9. Åmuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítô italtól.    10. Mert rátok önté az ùr a mély álomnak lelkét, és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézôket befedezte;    11. És lesz minden látás néktek, mintegy bepecséltetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és ô szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett.    12. És ha e levelet annak adják, a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! ô így szól: Nem tudok írást.    13. És szólt az ùr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tôlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lôn:    14. Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltûnik.    15. Jaj azoknak, a kik az ùrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket?    16. Mily együgyûek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány ezt mondja alkotójának: Értelmetlen!    17. Nemde kevés idô multán a Libánon termôfölddé lesz, és a termôföld erdônek tartatik?    18. És meghallják ama napon a siketek az írás beszédeit, és a homályból és sötétbôl a vakoknak szemei látni fognak.    19. És nagy örömük lesz a szenvedôknek az ùrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében.    20. Mert a kegyetlen elveszett, és a csúfolódó elpusztult, és kivágattak a hamisságnak minden ôrei,    21. Kik az embert elítélik egy szóért, és tôrt vetnek annak, a ki ôket a kapuban megfeddi, és elejtik csalárdúl az igazat.    22. Ezért így szól az ùr Jákób házáról, º a ki megváltá Åbrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, és nem sápad meg többé az ô orczája.    23. Ha látni fogják gyermekei kezeim munkáját közöttük, megszentelik nevemet, megszentelik Jákób Szentjét, és félik Izráel Istenét.    24. És megismerik a tévelygô lelkûek az értelmet, és a kik zúgolódnak, tanulságot tanulnak.