Ézsaiás, Chapter 30

1. Jaj a pártos fiaknak, így szól az ùr, a kik tervet visznek véghez nélkülem, és szövetséget kötnek, de nem lelkem által, hogy bûnre bûnt halmozzanak!    2. A kik Égyiptomba szállanak alá, és számat nem kérdezik meg, hogy meneküljenek a Faraónak oltalmába, és Égyiptom árnyékába rejtôzködjenek.    3. És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtôzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra.    4. Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének.    5. Megszégyenülnek mind a nép miatt, a mely nem használ nékik, a mely nem segít és nem használ, sôt szégyenökre és gyalázatukra lesz!    6. Jövendölés dél barma ellen: A nyomor és szorongatás földén keresztül, a honnan nôstény és hím oroszlán és viperák és szárnyas sárkányok jônek ki: viszik szamárcsikók hátán gazdagságukat, és a tevének púpján kincsöket a népnek, a mely pedig nem használ.    7. Hitvány és üres Égyiptom segítsége, ezért nevezem ôt nagyszájúnak, a ki veszteg ül.    8. Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre.    9. Mert pártütô nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az ùr törvényét;    10. Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!    11. Hagyjátok el ez útat, térjetek le már ez ösvényrôl, vigyétek el elôlünk Izráelnek Szentjét!    12. Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megútáltátok e beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok:    13. Azért e bûn olyan lesz tinéktek, mint a leesendô falhasadék, a mely már kiáll a magas kôfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jô el romlása;    14. És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edényének romlása, a mely kimélés nélkûl eltöretik, és nem találni töredéki közt oly cserepet, a melyen a tûzhelyrôl tüzet lehetne vinni, avagy vizet merítni a tócsából.    15. Mert így szól az ùr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erôsségtek lett volna; de ti nem akarátok;    16. Hanem ezt mondátok: Nem, sôt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözôitek.    17. Ezer fut egynek riasztására, ötnek riasztására mind elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyô a hegytetôn, mint egy zászló a halmon.    18. S azért vár az ùr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ô, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az ùr; boldogok mindazok, a kik ºt szolgálják.    19. Mert te nép, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sírni többé, bizton könyörûl rajtad º kiáltásod szavára, mihelyt meghallja, megfelel néked:    20. És ad néktek az ùr kenyeret a keserûségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtôzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek!    21. És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.    22. És megútáljátok megezüstözött bálványaitokat és megaranyozott képeiteket; kiszórod ôket, mint az undokságot; ki innen! szólsz nékik.    23. És ad esôt a magra, a melylyel a földet beveted, és a kenyér, a föld termése, bô és tápláló lesz, és széles mezôn legelnek nyájaid ama napon.    24. A barmok és a szamarak, a melyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, a melyet megszórtak lapáttal és villával.    25. És lesznek minden magas hegyen és emelkedettebb halmon patakok, folyamok a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak.    26. És a holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye, hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye; ama napon, a melyen az ùr beköti népe romlását, és vereségének sebét meggyógyítja!    27. ìmé, az ùr neve jô messzirôl, haragja ég és sötét gomolygó füstje; ajkai rakvák haraggal, és nyelve, mint emésztô tûz!    28. Lehellete, mint megáradott patak, a mely torkig ér, hogy megrostálja a népeket pusztulás rostájában, és tévelygés zabláját vesse a népségek szájába.    29. És fölzendül éneketek, mint a szent ünnepnek éjszakáján, és örvendez szívetek, mint azé, a ki sípolva megy az ùr hegyére, Izráel kôszálához.    30. És megzendíti az ùr dicsôséges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztô tûz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégesô kövével.    31. Mert az ùrnak szavától megretten Assiria, veri azt akkor vesszôvel;    32. És a büntetô vesszô minden sujtását, a melyet az ùr mérend reá, dobokkal és cziterákkal fogjátok kisérni, és º kezét fel-felemelvén, harczol ellene.    33. Mert készen van a szörnyû tûzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tûz és fa bôven; az ùr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.