Jeremiás, Chapter 46

1. Ez a szó, a melyet az ùr szólott Jeremiás prófétának a pogányok felôl;    2. Égyiptom felôl, a Nékó Faraónak, Égyiptom királyának serege felôl, a mely az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben vala, a melyet megvere Nabukodonozor, a babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:    3. Készítsetek vértet és paizst, és induljatok a harczra.    4. Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok a kopjákat, öltsétek fel a pánczélokat.    5. Mit látok? ºk megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelôl félelem, azt mondja az ùr.    6. Nem futhat el a gyors, és az erôs sem menekülhet el; észak felé, az Eufrátes folyó mellett legyôzetnek és elhullanak.    7. Kicsoda ez, a ki növekedik, mint a folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott vizû folyamok?    8. Égyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz és mint a megháborodott vizû folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek, ellepem a földet, elvesztem a várost és a benne lakókat.    9. Jôjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jôjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a Libiabeliek, a kik paizst viselnek, és a Lidiabeliek, a kik kézívet viselnek!    10. Az a nap pedig az ùrnak, a Seregek Urának büntetô napja, hogy bosszút álljon ellenségein. És a fegyver felemészt és jól lakik és megrészegûl az ô vérökkel, mert áldozatja lesz az ùrnak, a Seregek Urának észak földén, az Eufrátes folyó mellett.    11. Menj föl Gileádba, és végy balzsamot te szûz, Égyiptomnak leánya; hiába sokasítod az orvosságokat, nincs gyógyír számodra!    12. Hallották a pogányok a te gyalázatodat, és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten együtt estek el.    13. Az a szó, a melyet az ùr Jeremiás prófétához szólott, Nabukodonozornak, a babiloni királynak eljövetele felôl az Égyiptom földének megverésére:    14. Hirdessétek Égyiptomban és híreszteljétek Migdólban, híreszteljétek Nófban, és Táfnesben, és ezt mondjátok: Ållj elô, és készítsd fel magadat, mert fegyver emészti meg a te kerületeidet.    15. Miért verettek le a te erôseid? Nem állhattak meg, mert az ùr rettentette el ôket.    16. Megsokasította a tántorgót, egyik a másikra hullott, és ezt mondották: Kelj fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz és a mi szülôföldünkre az erôszakoskodó fegyver elôl.    17. Ezt kiáltják akkor: A Faraó, Égyiptom királya, háborúságnak királya, elhaladta a rendelt idôt.    18. Élek én, azt mondja a király, a kinek a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy áll a hegyek között, és mint a Kármel a tenger között, úgy jô el.    19. Készíts magadnak elköltözésre való edényeket, Égyiptom leányának lakosa, mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná lesz.    20. Szép üszôtinó Égyiptom, de pusztulás tör reá észak felôl.    21. Még zsoldosai is olyanok ô közöttök, mint a hízlalt borjúk, de ôk is meghátrálnak, egyetemlegesen elfutnak, meg nem állanak, mert romlásuk napja jön reájok, az ô megfenyíttetésök ideje.    22. Az ô szava mint a csúszó kígyóé, mert nagy sereggel indulnak, és szekerczékkel jônek ellene, mint a favágók.    23. Kivágják az ô erdejét, azt mondja az ùr, mert beláthatatlanok, mert többen lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.    24. Megszégyenül Égyiptom leánya, északi nép kezébe jut.    25. Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: ìmé, én megfenyítem Nó-Ammont és a Faraót és Égyiptomot és az ô isteneit és királyait, mind a Faraót, mind azokat, a kik bíznak benne.    26. Odaadom ôket az ô lelkök keresôinek kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, és az ô szolgáinak kezébe; de azután úgy lakoznak abban, mint azelôtt, azt mondja az ùr.    27. És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messzirôl, és a te magodat is az ô fogságuk földérôl, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze.    28. Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az ùr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kivetettelek téged, néked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkûl.