Jeremiás, Chapter 47

1. Az a szó, a melyet az ùr szóla Jeremiás prófétának a Filiszteusok felôl, mielôtt megverte a Faraó Gázát.    2. Ezt mondja az ùr: ìmé, víz indul meg északról, és olyan lesz, mint a kiáradott folyó, és elárasztja a földet és annak mindenét, a várost és annak lakosait, és kiáltanak az emberek, és a föld minden lakosa ordít.    3. Ménei patáinak csattogó hangjától, szekereinek zörgésétôl, kerekeinek zúgásától nem gondolnak az atyák a fiakra erejök ellankadása miatt.    4. És a nap miatt, mely eljött, hogy elpusztítsa egész Filiszteát, kivágja Tirust és Szidont és segítségének minden megmaradt töredékét, mert az ùr elrontja Filiszteát, a Káftor szigetének maradékát.    5. Kopaszság lepte meg Gázát, Askalon elnémult, maradéka az ô völgyüknek: meddig vagdalod magadat?    6. Oh szablyája az ùrnak, meddig nem nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, nyugodjál meg és hallgass!    7. Miképen nyughatik meg, holott az ùr parancsolt néki? Askalonra és a tenger partjára oda rendelte ôt.