Józsué, Chapter 1

1. És lôn Mózesnek, az ùr szolgájának halála után, szóla az ùr Józsuénak, a Nun fiának, Mózes szolgájának, mondván:    2. Mózes, az én szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, a melyet én adok nékik, az Izráel fiainak.    3. Minden helyet, a melyet talpatok érint, néktek adtam, a miképen szólottam Mózesnek.    4. A pusztától és a Libánontól fogva a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóvízig, a Khittheusoknak egész földe és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok.    5. Meg nem áll senki elôtted életednek minden idejében; a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tôled.    6. Légy bátor és erôs, mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, a mely felôl megesküdtem az ô atyáiknak, hogy nékik adom azt.    7. Csak légy bátor és igen erôs, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én szolgám szabott elôdbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, a miben jársz!    8. El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.    9. Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erôs? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az ùr, a te Istened mindenben, a miben jársz.    10. Parancsola azért Józsué a nép elôljáróinak, mondván:    11. Menjetek által a táboron, és parancsoljátok meg a népnek, mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap múlva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, a melyet az ùr, a ti Istenetek ád néktek birtokúl.    12. A Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manassé nemzetség felének szóla Józsué, mondván:    13. Emlékezzetek meg a dologról, a mit megparancsolt néktek Mózes, az ùrnak szolgája, mondván: Az ùr, a ti Istenetek megnyugatott titeket, és néktek adta ezt a földet.    14. Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, a melyet adott néktek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai elôtt, mindnyájan, a kik közûletek erôs vitézek, és segéljétek meg ôket;    15. A míg megnyugotja az ùr a ti atyátokfiait is, mint titeket, és bírják ôk is a földet, a melyet az ùr, a ti Istenetek ád nékik: akkor aztán térjetek vissza a ti örökségtek földére és bírjátok azt, a melyet Mózes, az ùr szolgája adott néktek a Jordánon túl, napkelet felôl.    16. Azok pedig felelének Józsuénak, mondván: Mindent megcselekszünk, a mit parancsoltál nékünk, és a hová küldesz minket, oda megyünk.    17. A mint Mózesre hallgattunk, épen úgy hallgatunk majd te reád, csak legyen veled az ùr, a te Istened, a miképen vele volt Mózessel.    18. Mindenki, a ki ellene szegûl a te szódnak, és nem hallgat a te beszédedre mindabban, a mit parancsolsz néki, megölettessék. Csak bátor légy és erôs!