Józsué, Chapter 5

1. Lôn pedig, a mint meghallák az Emoreusok minden királyai, a kik a Jordánon túl laknak napnyugot felé, és a Kananeusok minden királyai, a kik a tenger mellett laknak vala, hogy kiszáraztotta az ùr a Jordánnak vizét az Izráel fiai elôtt, a míg általjöttünk vala; megolvada az ô szívök, és nem vala többé bátorság bennök Izráel fiai miatt.    2. Ez idôben monda az ùr Józsuénak: Csinálj magadnak kôkéseket, és másodszor is metéld körûl az Izráel fiait.    3. És csinála Józsué magának kôkéseket, és körülmetélé Izráel fiait a körülmetéletlenség halmán.    4. Az ok pedig, a miért körülmetélé ôket Józsué, ez: Mindaz a nép, a mely kijött vala Égyiptomból; a férfiak, a hadakozó emberek mindnyájan meghaltak vala a pusztában, útközben, a míg jöttek vala Égyiptomból.    5. Mert körül volt ugyan metélve mindaz a nép, a mely kijött vala; de azt a népet, a mely a pusztában született, útközben, a míg jöttek vala Égyiptomból, nem metélték vala körül;    6. Mert negyven esztendeig jártak Izráel fiai a pusztában, mialatt elemészteték a hadakozó férfiaknak egész népsége, a kik Égyiptomból jöttek vala ki, mivelhogy nem hallgattak vala az ùr szavára; a kiknek megesküdt az ùr, hogy nem láttatja meg velök a földet, a mely felôl megesküdt vala az ùr az ô atyáiknak, hogy nékünk adja azt a téjjel és mézzel folyó földet.    7. Fiaikat állította vala azért helyökbe, ezeket metélé körül Józsué, mert körülmetéletlenek valának, mivelhogy nem metélék vala körül ôket az útban.    8. Miután pedig mind az egész nép körülmetéltetett vala, veszteg lônek az ô helyökön a táborban, míglen meggyógyulának.    9. És monda az ùr Józsuénak: Ma fordítottam el rólatok Égyiptom gyalázatát; ezért hívják e hely nevét Gilgálnak mind a mai napig.    10. És Gilgálban táborozának Izráel fiai, és megkészíték a páskhát a hónapnak tizennegyedik napján, estve, Jérikhónak mezején.    11. És evének a föld termésébôl a páskhának másodnapján kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát, ugyanezen a napon.    12. És másnaptól kezdve, hogy ettek vala a föld termésébôl, megszûnék a manna, és nem volt többé mannájok az Izráel fiainak; hanem Kanaán földének gyümölcsébôl evének abban az esztendôben.    13. Lôn pedig, a mikor Józsué Jérikhónál vala, felemelé az ô szemeit, és látá, hogy ímé egy férfiú áll vala elôtte meztelen karddal kezében. És hozzá méne Józsué, és monda néki: Közülünk való vagy-é te, vagy ellenségeink közûl?    14. Az pedig monda: Nem, mert én az ùr seregének fejedelme vagyok, most jöttem. És leborúla Józsué a földre arczczal, és meghajtá magát, és monda néki: Mit szól az én Uram az ô szolgájának?    15. És monda az ùr seregének fejedelme Józsuénak: Oldd le a te saruidat lábaidról, mert szent a hely, a melyen állasz. És úgy cselekedék Józsué.