Józsué, Chapter 7

1. De az Izráel fiai hûtlenûl bántak vala a teljesen Istennek szentelt dolgokkal, mert elvôn a teljesen Istennek szentelt dolgokból Åkán, Kárminak fia (ki a Zabdi fia, ki a Zéra fia a Júda nemzetségébôl); felgerjede azért az ùrnak haragja Izráel fiai ellen.    2. Külde ugyanis Józsué férfiakat Jérikhóból, Aiba, a mely Bethaven mellett van, Bétheltôl napkelet felé, és szóla nékik, mondván: Menjetek fel és kémleljétek ki azt a földet. És felmenének a férfiak és kikémlelék Ait.    3. Majd visszatérének Józsuéhoz, és mondának néki: Ne menjen fel az egész nép; mintegy kétezer férfi, vagy mintegy háromezer férfi menjen fel, és megverik Ait. Ne fáraszd oda az egész népet, hiszen kevesen vannak azok!    4. Felméne azért oda a népbôl mintegy háromezer férfi; de elfutának Ai férfiai elôl.    5. És megölének közûlök Ai férfiai mintegy harminczhat férfit, és üldözék ôket a kaputól kezdve egész Sébarimig, és levágták ôket a lejtôn. Azért megolvada a népnek szíve, és lôn olyanná, mint a víz.    6. Józsué pedig megszaggatá az ô ruháit, és földre borúla arczczal az ùrnak ládája elôtt mind estvéig, ô és Izráel vénei, és port hintének a fejökre.    7. És monda Józsué: Ah Uram Istenem! Miért is hozád által ezt a népet a Jordánon, hogyha az Emoreus kezébe adsz minket, hogy elveszítsen? Vajha úgy akartuk volna, hogy maradtunk volna túl a Jordánon!    8. òh Uram! mit mondjak, miután meghátrált Izráel az ô ellenségei elôtt!    9. Ha meghallják a Kananeusok és e földnek minden lakói, és ellenünk fordulnak, és kiirtják nevünket e földrôl: mit cselekszel majd a te nagy nevedért?    10. És monda az ùr Józsuénak: Kelj fel! Miért is borúlsz te arczra?    11. Vétkezett Izráel, és általhágták szövetségemet is, a melyet rendeltem nékik, mert elvettek a teljesen nékem szentelt dolgokból is, és loptak is és hazudtak is, és edényeik közé is dugdostak.    12. Ezért nem bírtak megállni Izráel fiai az ô ellenségeik elôtt, hátat fordítottak ellenségeiknek, mert átkozottakká lettek. Nem leszek többé veletek, ha ki nem vesztitek magatok közûl azt a nékem szentelt dolgot.    13. Kelj fel, és tisztítsd meg a népet, és mondjad: Tisztítsátok meg magatokat holnapra, mert ezt mondá az ùr, Izráelnek Istene: Istennek szentelt dolog van közötted, Izráel! Nem állhatsz meg a te ellenségeid elôtt, míg el nem távolítjátok közûletek az Istennek szentelt dolgot.    14. Azért jôjjetek elô reggel nemzetségeitek szerint; a nemzetség pedig, a melyet bûnösnek jelent az ùr, jôjjön elô családonként; a család pedig, a melyet bûnösnek jelent az ùr, jôjjön elô házanként, a ház pedig, a melyet bûnösnek jelent az ùr, jôjjön elô férfianként.    15. És lészen, hogy a ki az Istennek szentelt dologban bûnösnek találtatik, tûzzel égettessék meg, ô és mindene, a mije van, mivelhogy megszegte az ùrnak szövetségét, és mivel alávaló dolgot cselekedett Izráelben.    16. Felkele azért Józsué és jó reggel elôállítá Izráelt az ô nemzetségei szerint, és bûnösnek jelenteték a Júda nemzetsége.    17. Ekkor elôállítá a Júda családjait, és bûnösnek jelenteték a Zéra családja; azután elôllítá a Zéra családját férfianként, és bûnösnek jelenteték a Zabdi háza.    18. És elôállítá az ô házát férfianként, és bûnösnek találtaték Åkán, Kárminak fia, a ki Zabdi fia, a ki a Júda nemzetségébôl való Zérának fia.    19. Monda azért Józsué Åkánnak: Fiam, adj dicsôséget, kérlek, az ùrnak, Izráel Istenének, és tégy néki vallást, és add tudtomra, kérlek, nékem, mit cselekedtél, és el ne titkoljad tôlem!    20. Åkán pedig felele Józsuénak, és monda: Bizony én vétkeztem az ùr ellen, Izráel Istene ellen, és ezt s ezt cselekedtem!    21. Láték ugyanis a zsákmány közt egy jó babiloni köntöst, kétszáz siklus ezüstöt és egy arany vesszôt, a melynek súlya ötven siklus vala, és megkivántam ezeket, és elvevém ezeket, és ímé elrejtve vannak a földben, a sátoromnak közepében, az ezüst pedig alatta van.    22. Ekkor követeket külde Józsué s ezek a sátorba futának, és ímé, elrejtve vala az az ô sátorában, és az ezüst is alatta vala.    23. Kivivék azért azokat a sátor közepébôl, és vivék Józsuéhoz és Izráelnek minden fiához, és lerakák azokat az ùr elôtt.    24. Józsué pedig fogá Åkánt, a Zéra fiát, az ezüstöt, a köntöst és az aranyvesszôt, az ô fiait és leányait, az ô ökreit, szamarait és juhait, sátorát és mindent, a mije vala, és vele lévén az egész Izráel is, vivék azokat Akor völgyébe.    25. És monda Józsué: Miért rontottál meg minket? Rontson meg téged e napon az ùr! És elborítá ôt egész Izráel kövekkel, és megégeték ôket tûzzel, miután megkövezték vala ôket.    26. És nagy kôhalmot rakának feléje; megvan mind e napig. És megszûnék az ùr haragjának gerjedezése. Ezért nevezik ezt a helyet Akor völgyének mind e napig.