1. Az ùr igéje, a mely lôn a moreseti Mikeáshoz. Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felôl.
2. Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az ùr Isten legyen bizonyság ellenetek; az ùr az ô szent templomából!
3. Mert ímé, kijô az ùr az ô helyérôl, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain.
4. És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tûz elôtt, mint a meredekrôl leszakadó vizek.
5. A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bûnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é?
6. De olyanná teszem Samáriát, mint a mezôben való kôrakás, a szôlô-plánták helyévé; és lezúdítom a völgybe az ô köveit, és még fundamentomit is kimutatom.
7. Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tûz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; mert paráznaság bérébôl gyûjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek.
8. E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak.
9. Mert halálosak az ô sebei. Bizony Júdáig ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig.
10. Gátban hírül ne adjátok; sírván ne sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem.
11. Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni.
12. Mert beteg lett Marótnak lakosa az ô javai miatt; mert veszedelem szállt le az ùrtól Jeruzsálemnek kapujára.
13. Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! ki a bûnnek kezdôje valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei!
14. Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait.
15. Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsôsége!
16. Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörûséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyû; mert rabságra vitettek el tôled!
| 
