1. Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az ùrtól van a nyelv felelete.
2. Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elôtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az ùr az!
3. Bízzad az ùrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4. Mindent teremtett az ùr az ô maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5. ùtálatos az ùrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen.
6. Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az ùrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7. Mikor jóakarattal van az ùr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9. Az embernek elméje gondolja meg az ô útát; de az ùr igazgatja annak járását.
10. Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ô szája.
11. Az ùré az igaz mérték és mérôserpenyô, az ô mûve minden mérôkô.
12. ùtálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erôsíttetik meg a királyiszék.
13. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14. A királynak felgerjedt haragja, olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15. A királynak vídám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esô fellege.
16. Szerzeni bölcseséget, oh mennyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17. Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megôrizi az ô útát.
18. A megromlás elôtt kevélység jár, és az eset elôtt felfuvalkodottság.
19. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20. A ki figyelmez az igére, jót nyer: és a ki bízik az ùrban, oh mely boldog az!
21. A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22. Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ô száját, és az ô ajkain öregbíti a tudományt.
24. Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25. Van oly út, mely igaz az ember szeme elôtt, de vége a halálnak úta.
26. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ô szája kényszeríti ôt.
27. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ô ajkain mintegy égô tûz van;
28. A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jóbarátokat.
29. Az erôszakos ember elhiteti az ô felebarátját, és nem jó úton viszi ôt.
30. A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32. Jobb a hosszútûrô az erôsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33. Az ember keblében vetnek sorsot; de az ùrtól van annak minden ítélete.
| 
